Századok – 1909

Történeti irodalom - Kolozsvári Aladár: Arany László élete. Ism. G. R. 687

|687 TÖRTÉNETI IRODALOM. szabályzata csak annyit mond, hogy a mesterektől bizonyos határidőt, a mely idő alatt »a mester remeket«, t. i. valami mívet, melyet neki megszabnak, azaz egy papucsot kapczástul megcsinálja.« (154. 1.) ». . . jókora pénzösszeg fejében látták el egy a mást czéhszabályzattal.« (19. 1.) »Megjelenik a magyar csizmadia, magyar szíjgyártó és magyar kalaposok, mely elegyedik a tóttal,, a némettel.« (38. 1.) »Ittak ettek, mi csak ízükre jött« (155. 1.) stb. Rosszak az ilyen képzések : feljebbhatóság (46. 1.), czéhveli egyesülés (23. 1.) stb. Az egyes részek és gondolatok összefűzése is sok helyütt csak külsőleg van meg. S ilyen átmeneteket pl. r »vizsgáljuk hát«, vagy »most a következő fejezetben ezt meg ezt fogjuk tárgyalni«, inkább csak élőszóval való előadásnál használunk. A technikai részre még csak annyit, hogy azokat az alczímeket, melyek a fejezetek elején 20—24 sort tesznek, inkább a margón, a megfelelő helyen nyomattam volna, mert akkor az egész munka sokkal áttekinthetőbb lett volna. Viszont nem értem,, miért kellett egyes kikapott szavakat vastag betűkkel nyomatni. Pl. »ne vállaljon olyan embernél munkát« (203. 1.), »nem fogadhatták meg inasnak« (103. 1.), »nem (lehetett) pénzben megváltani« (158. 1.), »toldásokkal« (154. 1.) stb. Felesleges külön megjegyezni, hogy u. o. ugyanott, u. a. ugyanaz, 1. = lap, stb-Ezen jelentéktelenebb hibák mellett is nélkülözhetetlen lesz műve azok előtt, kik a czéhrendszer kérdéséhez hozzá akarnak szólni. DR. TÁRCZY KÁROLY. Arany László élete. Irta Kolosvári Aladár. Mezőtúr, 1909. 8-r. 64. L Arany Jánosnak két ízben feldolgozott életrajza után, a melyről a szakirodalom (E. Ph. K. 1907. 52. 1.) nem nagy elismeréssel nyilatkozott, Kolosvári Aladár Arany László életének ismertetését kísérli meg. Nem oly nagy feladat vár rá, mint előbbi munkájában : Arany László életrajzi adatai biztosabban állapíthatók meg, élete folyása közelebb hozzánk, inkább nyitva van előttünk,, s végűi munkássága nincs olyan látszólagos külső ellentétben egyéniségével, mint atyjáé. Arany János egyénisége, képe előtt gondolkodva állunk meg : ez a nemes, tiszta, de mégis mindenekfelett egyszerű gondolkodású ember hogyan is alkothatta meg nagyszabású munkáit, melyek őt legnagyobb epikusunkká teszik. Arany László egyénisége és költészete látszatra ennél közelebb áll egymáshoz. Kolosvári Aladár philologiai apparatus nélkül, mélyebbre ható elemzés és magasabb szempontok mellőzésével — úgy látszik^ miként Arany János életrajzában is, a tanulóifjúságot tartva szem előtt — egyszerű, folyékony elbeszélésben festi meg egjr