Századok – 1909

Történeti irodalom - Áhmed Refik: Brindisi Viáne Muhaszárási. Ism. Karácson Imre 688

|688 TÖRTÉNETI IRODALOM. simán, nagyobb küzdelmek és mozgalmak nélkül lefolyt élet képét. Arany László legnagyobb küzdelme az élettel annak a gyanúsításnak a leküzdése volt, hogy műveit apja alkotta. A Délibábok hősének s még inkább az Elfridának egyéni felfogású, egyéni stílusú alkotója ma már messze fölötte van e gyanúnak, a népmesék lelkes gyűjtője, mint a XIX. század irodalomtörténetének egyik jelentős alakja elfoglalta méltó helyét. Adatokban gazdagon, de nem elég érdekkeltően, bizonyos megszokott sablon szerint, szabályos egymásutánban következnek a Kolosvári Aladár elbeszélésében Arany László életének fejezetei. Az egész kép kissé egységesebb, mint Arany Jánosé : mert a költő életrajzába illeszti bele s nem külön tárgyalja Arany László munkáinak méltatását. — A Délibábok hőséről nem valami mélyreható aesthetikai jellemzéssel, de az ifjúság lelkivilágához mérten s elég részletesen szól. Magasabban szárnyal, velősebb az, a mit Arany Lászlónak (az Elfridán kívül) legjelentősebb, leghatalmasabb költeményéről, a Hunok harczárói ír. Csak egy hiányzik ebből a tartalmas részletből : egy kis utalás Arany János hún tárgyú alkotásaira. Ellenben nem tárgyalja elég részletesen költőnknek kétségbevonhatatlanúl legjelesebb költeményét : az Elfridát. Ez a költemény tárgyánál fogva is jelentős, mert azokhoz az alkotásokhoz tartozik, melyek irodalmunkat az európai irodalommal kapcsolatba hozzák. Az Elfrida-monda nemcsak hazájában, hanem nálunk is régebben ismeretes : Dugonits András Kún Lászlója is tudvalevőleg ennek a mondának feldolgozása. Mindenesetre olyan szempont, melyet összehasonlító irodalomtörténeti jelentőségénél fogva sem szabad Arany László életírójának figyelmen kívül hagynia. Kolosvárinak mindenesetre érdeme, hogy népszerű modorban, de minden tudományos szempontnak (talán tudatos) mellőzésével Arany Lászlóról is megpróbált életrajzot adni. Az ifjúság ezt is, miként Arany Jánosét, haszonnal forgathatja. DR. G. R. Birindsi Viáne muhászárászi. Irta Ahmed Refik. Konstantinápoly. A hidsre 1425. évében (1909.) 146 lap, 8 képpel és 5 térképpel. A törököknél a legújabb időben meglehetősen népszerűvé vált utolsó nemzeti királyunknak Szapolyai Jánosnak emlékezete. A török alkotmány kihirdetése óta a politikai lapok és folyóiratok sűrűn emlegették Szulejmán szultán szövetségesének, János királynak nevét s a török közönség érdeklődéssel olvasgatta a róla fízóló közleményeket.