Századok – 1909

Értekezések - PÓR ANTAL: Opuli László herczeg Magyarország nádorispánja - II. közl. 642

OPULI LÁSZLÓ HERCZEG, MAGYARORSZÁG NÁDORISPÁNJA. 653 gadtan mérlegelte Magyarország politikai helyzetét, belátta e visszásságok veszélyes következményeit és barátjaival, sok ellenlábas tülekedése daczára, mindenképpen arra törekedett, hogy a régi barátságot az Anjouk és Habsburgok, valamint az Anjouk és Luxemburgok közt helyreállítsa, sőt izmosítsa, minthogy e barátságban látta az Anjoukés Magyarország jólléte biztosítását. Két igen fontos körülmény segítette ez igyekezetében. Az egyik, hogy Isten nagysokára teljesítette Nagy Lajos legforróbb óhajtását, és gyermekeket, igaz csak leányokat, adott neki. A másik körülmény, hogy Kázmér király elhaltával Lengyelország koronája a magyar királyi házra szállott, mely utóbbi esemény következtében Nagy Lajos király, illetve anyja, idősb Erzsébet királynő lengyel uralkodásáról behatóbban kell értekeznünk. Nem könnyű feladat ez, minthogy a lengyel történelemnek éppen Nagy Lajos korára eső részlete meg van hamisítva. Állítom ezt azon élénk rokonszenvem mellett is, melylyel a nemes lengyel nemzet iránt viseltetem. Kázmér lengyel királyt, e csekély erkölcsi értékű, habár jóindulatú fejedelmet Czarnkowi Jankó, gnieznói főesperes korirata tette »nagy«-gyá érdemén fölül, a mi elvégre bocsánatos dolog leendett, talán érdem is, hisz alkanczellárja volt és hálával tartozott neki. 1

De e nagyítással a főesperes utóbb azt czélozta, hogy Nagy Lajos lengyel uralkodását, főleg anyját, idősb Erzsébet lengyel királynőt és fia helytartóját Lengyelországban kisebbítse, gyalázza. Tette pedig ezt, hogy tudniillik folyton rágalmazta a magyar Anjouk uralmát Lengyelországban, s ezzel megtévesztette az olvasóközönséget azért, minthogy idősb Erzsébet királyné Jankó főesperest, mint Kázmér király sírja feltörőjét, megrablóját pörbe fogatta. Czarnkowi Jankó beismerte gyalázatos tettét, a miért őt a poznani fő törvényszék, melynek a püspökön kívül számos lengyel főúr és bíró volt tagja, 1372. június 10-én kelt ítéletével becstelennek, minden tisztségétől és méltóságától megfosztottnak jelentette ki, Lubosz várától, melyet Kázmér király szolgálatában szerzett, megfosztotta és az országból örökre száműzte. 2 1 Erkölcsi nemesség nélkül nagyság nem képzelhető, a miért a laza erkölcsű Kázmér lengyel király nagy melléknevét történeti tévedésnek tartjuk, hacsak azoknak nincs igazuk, kik állítják, hogy Kázmér király nagy mellékneve testalkata nagyságától vétetett. »Nonnulli a corporis habitu et statura Magni cognomentum ei datum esse volunt.« (Martini Cromer, Varmiensis episcopi Polonia. Kölni, 1589. kiadás 220. lap.) 8 Az ítélet, melynek eredetije a gróf Teleki-család gyömrei levéltárában, XXIII. lajstrom, I. nyaláb, 17. szám alatt őriztetik, így szól : In Cristi nomine. Amen. Nos Preczlaus iudex Poznaniensis notum jacimns