Századok – 1909
Értekezések - PÓR ANTAL: Opuli László herczeg Magyarország nádorispánja - II. közl. 642
654 PÓIl ANTAL. Pártatlan írók, nevezet szerint Grünhagen, Boldt, Lorenz és Zeissberg, jóllehet arról tudomással nem bírtak, hogy Czarnkowi Jankó jótevője, Kázmér király sírját megrabolta, királyi jelvényeit innét elvitte és ezért elítélték, csak kötve hittek szavának. Zeissberg úgy vélekedett felőle, minthogy müve pártirat, nem lehet belőle Erzsébet királynő jellemzését bírálat nélkül elfogadni.1 universis, presentium notitiam habituris, quod cum mortuo pridem vocatione divina serenissimo potenti(?) domino Kazimiro olym rege Polonie illustri et in ecclesia Cracoviensi cum insignibus regalibus tumulatus domine Elizabeth, Dei gracia regine senioris Ungarie et Polonie, fidedignis relatibus pervenisset, quodviolato nequiter sepulchro dicti regis, insignia regalia exinde aus(u) .... portata, ipsa domina regina huiusmodi crimen indagante, Johannes de Czarnkow super hoc infamatus, coram sua maiestate constitutus reatum suum recognouit, colorando tarnen eius nequitiam, quod huiusmodi insignia in usus pios voluerit deputasse. Prefata domina presertim quoad temporalia nobis iudicium et iusticiam commisit vive vocis oraculo contra eundem de crimine prenotato. Nos quoque, quamvis contra confessum nulle sint partes iudicio in pretactis volentes tarnen sibi etiam confesso audientiam concedere, ut ex hoc sua iniquitas clarius convincatur, ad eundem dicendum, si quid dicere ad audiendam sententiam diffinitivam contra sese terminum coram nobis assignauimus competentem. Et quia in eodem termino, tamquam male sibi conscius non curauit co(mparere . . . Dei et Cristi) nomine invocato pro tribunali sedentes Deum et iusticiam habentes pre oculis, ac baronum regni Polonie nobis assistentium infrascriptorum consilio et assensu Johannem de Czarn(kow) orem sepulchri regii per hanc nostram diffinitivam sententiam déclarantes, ipsum tamquam lese Maiestatis reum privamus Castro Lubosz cum suis pertinentiis, quod in regno Polonie, insistens seruitiis dicti domini Kazimiri regis noscitur comparasse, idem Castrum fisco regni aplicantes. Pronunciamus quoque ipsum esse indignum omnibus honoribus et dignitatibus, exulem in perpetuo et infamem et alias talem esse debere, ut sibi sit vita supplicium et mors solatium iuxta canonicas et profanas sanctiones. Et in huiusmodi testimonium présentes litteras scribi iussimus nostrique sigilli munimine roborari. Datum et actum Poznanie decimo die mensis Junii sub anno incarna -tionis Cristi millesimo trecentesimo septuagesimo secundo. Presentibus nobilibus viris dominis et baronibus : reverendo patre Johanne episcopo Poznaniensi et Vincentio Poznaniensi, Preczlao Kalysiensi palatinis, Laurentio Poznaniensi, Vicentio Gneznensi, Johanne Kalysiensi, Janussio Kaminiensi et Janussio Bechoviensi castellanis, Preczlao Poznaniensi et Thomislao iudicibus, necnon baronibus nostris Cracouiensibus Dobislao palatino Cracouiensi, Raphaele castellano Wisliciensi et Johanne marschalco regni Polonie et subcamerario Sandomirie et aliis quampluribus nobilibus fidedignis. (Bővebben tárgyaltam ez ügyet az Erdélyi Mizeum 1904. évfolyamában e czím alatt: A magyar Anjouk lengyel krónikása Czarnkowi János.) 1 Olv. Zeissberg: Die polnische Geschichtsschreibung des Mittelalters czímű koszorús művét a 157. lapon. Zeissberg ítéletére azért adok sokat, mert iskolatársam lévén, jeles tehetségét, komoly igyekezetét és nagy szorgalmát már az egyetemen nagyra becsültem. «
