Századok – 1909

Tárcza. - Lukinich Imre: Liptóvármegyei vándorgyűlésünk - 614

616 TÄRCZA. elnököt, mint Thaly Kálmánt táviratilag üdvözöljék, mit a közgyűlés el is határozott. Márki Sándor ig. vál. tagtársunk felolvasása a liptói kuruczokról szólt. Kifejezte, hogy mindnyájan a programmban jelzett módon Thaly Kálmántól vártuk a liptói kurucz-korszak történetét, de a Rákóczi-kor nagynevű tudósa megbetegedvén, a társulat felszólítására ő ismerteti e korszak éppen actuális mozzanatát, >>a liptói próba« kétszázadik évfordulóján. Elmondja, hogy első ízben 1709-ben Heiszier és Pálfiy támadása ellen Czelder Orbán és társai vitézül, de sikertelenül oltalmazták Liptó vármegyét, melynek csak keleti része maradt kezökben. Az egész megye visszafoglalására Bercsényi nagyszabású tervet készített, de a kivitelell megbízott Csáky altábornagy a vavrisói sánczokat a vitéz Tollet császári tábornoktól a kuruczok legnagyobb hősisége mellett sem vehette vissza, s a felmenő sereg közeledésének hírére visszavonult, miért a fejedelem hadbíróság elé állította. Emlékeztette a liptóiakat ez alkalommal Rákóczi kétszázados mondására : »régi dicsőséges eleiknek tetteit szemeik előtt forgassák s úgy várják kívánt szabadságuk megnyerését«. A méltán nagy tetszéssel fogadott felolvasás után Horváth Sándor vál. tag értekezett a liptói regestrumról, melynek első kritikai kiadását tőle bírjuk. Az 1391-ik év nevezetes Liptómegye történetében, mert az »átkos emlékű« János deák hamisításai következtében előállott birtokzavarok és a királyi szolgálmányok ügye Zsigmond király parancsára ekkor nyert rendezést. Ennek hű képe a liptói regestrum, a melyben az összes liptómegyei birtokok gyökeres oklevelei rendszeres, birtokszerinti összefoglalásban megőriztettek. Mivel Liptó- és Turóczmegye tulaj donképen királyi birtok volt, az itteni nemeseknek a király minden egyes birtokadományt mindig bizonyos kikötés mellett tett s ennélfogva e két megye nemesei és az ország más megyéinek nemesei közt különbség állott fenn. Részletesen ismertette azután a törzsökös családokat és a regestrumban szereplő községeket, városokat, telepeket. A becses dolgozat felolvasása után gr. Teleki Géza elnök megköszönvén a nagyfokú érdeklődést, a díszülést bezárta. Délben a vármegye, a történelmet kedvelő főispánja és neje pedig még külön is vendégül látta a vándorgyűlés tagjait, kik közül többen ugyanaznap délután megtekintették az építészeti érdekességű okolicsnói templomot. Augusztus 30. és 31-én a bizottságok szorgalmosan dolgoztak ; a mennyiben az idő rövidsége engedte, igyekeztek minden levéltárat lelkiismeretesen átvizsgálni. A beszámolás Rózsahegyen történt szeptember elsején, mely szintén ünnepi díszt öltött. A vasútnál a város agilis polgármestere, Székely Miklós dr. fogadta a megye főispánja, alispánja és tisztikara kiséret ében megjelent tagokat, kik a városház nagytermébe vonultak a zárülés megtartására.