Századok – 1909
Történeti irodalom - Takáts Sándor: Válasza 598
609 történeti irodalom. meg a fizetését ! Hát hol volt az örökös tartományoknak százezrekre rugó évi segélye ? Hisz a hivatalos kimutatás szerint a magyar katonaság 1663-ban tíz havi, 1668-ban tíz havi, 1672-ben két havi, 1673-ban 18 havi, 1676-ban 12 havi fizetést kapott csak, felét posztóban, felét pedig pénzben. Azontúl 1679-ig egy fillért sem kapott ! E szerint 204 havi zsold helyett csupán 52 havit kapott mindössze.1 A fizetési viszonyok később még rosszabbak lettek. Pedig ugyanezen idő alatt Magyarországnak kellett a császári hadakat tartania, s azok bezzeg nem éheztek ! Károlyi Árpád pontos számítások alapján írja, hogy 1685-ben a birodalom összes hadi kiadásának 70 százalékát 32 magyar megye fizette ! Ha pedig a területi és a népességi viszonyokat is tekintetbe veszszük, akkor (1686-ban) a magyar terület a hadi kiadások 95 százalékát, az osztrák tartományok pedig 5 százalékát fizették. Még a velenczei követek is azt jelentették haza, hogy m hadseregnek nagyobb részét Magyarországnak kell tartania a végből, hogy az örökös tartományok terhei könnyíttessenek«. Hát ha Magyarországnak egy része (Erdély, Horvát-Szlavonország és a török alatt levő megyék ugyanis nem adtak portiót) Buda visszafoglalása idején ilyen óriási terhet megbírt, akkor talán 10—12 ezer magyar katona fizetését is megbírta volna ! Pedig a következő években még nagyobb katonai teher szállt az országra. Hisz tudjuk, hogy Í698-ban csupán repartitió-ban négy milliót vetettek Magyarországra ! S a magyar végbeli katonaságot 1699-ben mégis zsold és kenyér nélkül bocsátották világgá. Hát erről a kérdésről fölösleges minden vita, még akkor is, ha a t. bírálónak volna mivel előállania. De nincsen, azért hozakodik elő 1715. évi adattal, a mi az én tárgyamhoz már semmi vonatkozásban sincsen. Hogy az ország jövedelmét és az örökös tartományokon megvett adót mire és mi módon költötték el, arra nézve elég czifra adatokat hoztam föl. De szolgálhatok még többel is. A magyar kamara 1545-ben kiszámította azt a rengeteg jövedelmet, a mit Mária özvegy királyné 1527-től 1544-ig a kezén lévő magyar javakból húzott. Magából a pozsonyi harminczadból 134.000 forintot, a pénzverésből 110.000 forintot kapott. A bányákból ugyanez idő alatt szintén több százezer forintnyi jövedelme volt. Ezenkívül a subsidiumból, a soproni tizedből meg a koronajavakból is ezreket és ezreket húzott. E jövedelem után 1 Köz. pénz. ltár. Hung. 14628. fasc. Kays hofkammerratlis und u. ö. buchhalters bericht. 1680. S itt van a fentebbi kimutatás.
