Századok – 1909

Történeti irodalom - Takáts Sándor: Válasza 598

599 történeti irodalom. Horváth Jenő, Szentkláray munkáira való hivatkozást. Sűrűn idézek olyan egykorú írókat, kiknek műveit a magyar történetírás még nem is ismeri. Ilyenek a komáromi várgrófok sok kötetre menő följegyzései és számadásai, Gabelmann több kötetes kézírásos munkája, Comazzi két kötetes műve (Istoria della flotta caesarea del Danubio), Weidner Ferdinánd kapitánynak két részből álló kézírásos munkája, Herberstein, Bornemisza Pál jelentései, aztán a hadi levéltárban lévő franczia emlékiratok a dunai hajóhadakról. Nemde ez semmi ? A bíráló úr nagyon lekötelezett volna, ha fölsorolja azokat a földolgozott munkákat, a mikben a gyalogság megalakulásáról használható anyagot találhattam volna. Bocsánat ! Egy munkát mégis megemlít. Azt írja, hogy Horváth Mihálynak A magyar honvédelem történeti vázlata czímű munkáját még említésre sem tartottam érdemesnek. Ebben igaza van. Hogy miért nem említettem meg, azt mindjárt okadatolom. Ez a szónoki figurákban gazdag értekezés ezelőtt 64 évvel készült. Már Ipolyi Arnold megírta róla, hogy rég meghaladott, csekély értékű munka. Az én munkámhoz ez értekezés 3. fejezetét (1526—1715.) használhattam volna. Ajánlom a tisztelt bírálónak, olvassa el e fejezetet, s mondja meg, mit talált benne a magyar gyalogság megalakulásáról. A martalócz, a haramia, az uszkók stb. szók még elő sem fordúlnak ott. A hajdú szó is csak 1641-ben fordúl elő először. A gyalogság kialakulásáról meg egy szót sem ejt. Ilyenformán állunk a többi nyomtatott munkával is. Olvassa el a t. bíráló Vanicseknek nagy német munkáját a határőrvidékről, s majd látni fogja, mennyi hiba, mennyi tévedés van ott. Tudjuk, bogy Meynert-nek a magyarok hadügyéről írt német munkáját megjelenésekor nálunk valóságos hozsannával fogadták. A magyar gyalogság megalakulásáról e munkában alig néhány sort találunk, s még az is hemzseg a hibától. A hajdú és a haramia nevű gyalogság keletkezéséről még sejtelme sincsen. A martalócz nevű gyalogság még elő sem fordúl a könyvében. A pandúrokat a »bandériumából származtatja. Az első gyalogezredek fölállításáról pedig csupa téves dolgot említ. Pedig ez a munka a t. bíráló elvei alapján íródott, azaz a törvények és a nyomtatott munkák alapján ! Említsünk még más munkát is ? A Szilágyi Sándor-féle, tízkötetes nagy mű (Magyarok története) 5. kötete példáúl a legfurább dolgokat tálalja föl. Hogy többet ne mondjunk, a martaíóczokat török lovasoknak tartja és rajzban is bemutatja őket ! így vagyunk Salamon Ferencz munkáival is. E különben minden tekintetben kitűnő írónak még sejtelme sincs a haramia, a martalócz, az uszkók és a szabad hajdú közt lévő különbségről, vagy azok megalakulásáról. A Magyar Hadtörténeti Emlékek czímű nagy munkában