Századok – 1909

Értekezések - PÓR ANTAL: Opuli László herczeg Magyarország nádorispánja - I. közl. 537

OPULl LÁSZLÓ HERCZEG, MAGYARORSZÁG NÁIJÖRISPÁNJ A. 548 bőségesen megadományozta kedves sógorát, Opuli László herczeget birtokokkal, hogy kényelmes otthont alkosson neki. Közben egyes teendőkkel is megbízta. így tudjuk, hogy kiküldötte őt a Pok nemzetségbeli Móricz fia Simon mesterrel egyetemben Móriczhidára (Győrmegye), a hol Fraknói Lőrincz fiának, a német Niki (Miklós) mesternek 1367 januárius 8-án huszonöt márkát kellett volna fizetnie asszonyfalvi Oslfia János mester részére. De a züllésnek indult Niki mester se maga nem jött, se mást nem küldött Móriczhidára a pénzzel.1 László herczeg ellátásáról főleg azzal gondoskodott a király, hogy kinevezte az ország nádorispánjának, mely már akkor az ország első, és hozzá tehetjük, legjövedelmesebb méltósága vala. E mellett számos más, szintén dúsan jövedelmező méltóságot és tisztséget viselt ; milyenek valának : a kúnok bírósága, mely rendesen a nádorsággal járt, továbbá a pozsonyi, sopronyi, turóczi, abauji, temesi és zempléni vármegye-ispánságok, a temesvári, gímesi, lévai és valószínűleg számos más várnagyságok.2 A nádorságban előde Kont Miklós vala, ki 1356 márczius 31-én kapta meg a nádori méltóságot, melyet megszakítás nélkül 1367 április 24-ig viselt. Ez időtájt meghalt. Utódáúl legott Opuli László herczeget nevezte ki Nagy Lajos király, minthogy ilyenül Visegrádon, 1367. évi május 1-én kelt rendeletében már jelentkezik, midőn Lendvai István bán János fiai ügyét sz. György nyolczadáról sz. Mihály nyolezadára halasztván, hozzáteszi : Miklós nádor időközben elhúnyván, urunk királyunk a nádorság tisztségével személyünket magasztalta föl.3 Opuli László herczeg nádorsága Magyarországon a politikai rendszer gyökeres átalakulását jelenti. ' A M. Nemz. Múzeum levéltára törzsanyagában, ded. Dama« (Ipoly-Damásd, Nagy Lajos király vadászó tanyája Hontban) 1367 januárius 15. a Abauji főispánul Í376-ban fordúl elő. (L. Wertner Archontologiáját : Tört. Tár, 1906, 585.) — Pozsonyi főispánúl 1367 szept. 24— 1371 szept. 16-ig jelentkezik. (Ugyanott 1907, 42. — V. ö. Ortvay : Pozsony város tört. III, 138. ) — Soproni főispán 1369 április 22. (Ugyanott 1907, 55.) — Turócz megyében 1372 június 24. (Ugyanott, 1907. 172.) — Hogy mikor volt Temesmegye főispánja és Temesvár várnagya, azt nem tudjuk ugyan, de arról értesülünk, hogy Nagy Lajos király 1371 november 11-én Visegrádon kelt levelében a temesi fóispánságot és várnagyságot a domino Ladislao duce Opulie, proximo et palatino nostro, salua dilectione nostra, auferentes, Heem unokája Pálfia Benedeknek adja. (Magy. tört. tár, XII, 177.) — A gímesi várnagyságról 1. Fejér, CD. XL. 278. — A lévai várnagyságról Barsmegye monográfiája 132. lapján kútfő idézés nélkül olvasom, hogy Nagy Lajos király 1367-ben elrendelte, miszerint jóllehet Léva a királyi várak sorában megmarad, a vár javadalmai egy részét ad honorem, hivatalos fizetés és jövedelem fejében, László opuli herczegnek és nádornak adja. 3 Fejér, CD. 1X/IV, 10. : Nicolao palatino medio in tempore sublato, domino nostro rege honore palatinatus nostram personam sublimante. Vesd