Századok – 1909

Történeti irodalom - Thallóczy Lajos: Bosnyák és szerb tanulmányok. Ism. Fraknói Vilmos - I. 505

507 TÖRTÉNETI IRODALOM. Ebben nagy megelégedéssel veszünk tudomást arról az ekkorig ismeretlen tényről, hogy a legelsők egyike, ki ennek a »mustrakirálynak« értékét megbecsülni tudta, Hunyadi János volt. Az 1447-iki tavasz nyiltával Frange pán Ferencz vegliai püspököt bocsátván hozzá követűi, azt a kérését terjesztette eléje, hogy fiát, Lászlót, küldhesse udvarához neveltetésének betetőzése végett. A király szívesen fogadta a nagy hadvezér ajánlatát és a nemes udvariasság hangján biztosította arról, hogy igyekezni fog a fiút atyja példájának utánzására nevelni.1 De nem szándékozom az egyes tanulmányokat ismertetni. E helyett foglalkozni fogok némely részlettel, a melyek véletlenül ezidőszerint (Mátyás király uralkodása történetének új feldolgozására szánván el magamat) a saját tanulmányaim körébe esnek. Egv évtizedre (1448—1459) szorítkozom. Kiegészítem, egy-két pontban kiigazítom Thallóczy előadását. ö bizonyára szívesen fogja ezt látni, mert nem tartozik azokhoz az írókhoz, kik maguknak a tévmentességet igényelik. Éppen legújabb munkájában tiszteletreméltó bátorsággal igazítja ki korábbi munkáinak tévedéseit, végzi, hogy az ő kifejezésével éljek, az önmosdatás munkáját. Példájának követésére nekem is alkalmat nyújt ő. Hanc veniam petimus, damusque vicissim ! I. Brankovics György családi 'politikája. A magyar korona melléktartományainak fejedelmei közül mélyebben egyik sem nyúlt a magyarországi politika eseményeibe, szorosabb összeköttetésben a magyar államférfiakkal egyik sem állott, mint Brankovics György szerb deszpót (1427—1456). A geniális furfangnak és a vakmerő erőszaknak, a viszonyok alakulásához képest, váltakozva használt eszközeivel igyekezett egyrészről uralmát a hódító török ellenében biztosítani, másrészről a magyar fennhatóság előnyeit élvezni, a nélkül hogy kötelezettségeit teljesítenie kellene. Politikájának szolgálatában felhasználta eszközök gyanánt leányait is. Mindig »két vasat tartva a tűzben«, általok a két császári udvarnál keresett támaszt. Az egyiket II. Murád szultánhoz, a másikat Zsigmond császár sógorához, Czilli Ulrik grófhoz adta nőül. És amazt, Máriát, miután 1451-ben özvegységre jutott és az apai házhoz visszatért, egy újabb házassági 1 Az 1447. évi április 10-én kelt levelet közli Thallóczy Tanulmányai Függelékében, mely az általa a magyar történelem szempontjából elsőízben felkutatott barcelonai levéltár nagybecsű iratait tartalmazza.