Századok – 1909

Történeti irodalom - Thallóczy Lajos: Bosnyák és szerb tanulmányok. Ism. Fraknói Vilmos - I. 505

508 TÖRTÉNETI IRODALOM. combinatióba vonta be. Az egyetlen történeti emléket, a mi erről szól, Okie vél tárában közölte Thallóczv és most Tanulmányaiban tüzetesen kommentálja. Raguza városának a bosnyák királyi udvarnál levő követe 1454 szeptember 13-ikán jelenti, hogy a deszpót eljegyezte özvegy leányát <>Pan /sera«-nak, »ki az ő segítségére érkezett volt«. Az olasz szöveg szláv elnevezése alatt lappangó érdekes vőlegényt Thallóczy nem ismeri fel. A jelentésnek a milánói fejedelmi udvarhoz és ott az állami levéltárba eljutott egykorú másolatában egyetlen betűnek hibás írása okozza a rejtélyt. 1 Isera helyett »/sera« állott a jelentés eredeti példányában. »Pan Iscra« pedig nem más, mint »Giskra úr«, a kinek nevét kortársai a G betű elhagyásával szokták írni. 2 Hogy Brandeiszi Giskra János, a híres huszita vezér, mikép jutott el 1454 nyarán Szerbiába, könnyen megmagyarázhatjuk. Éppen a Thallóczy Oklevéltára egyik darabjából (1454 október 10-ikén kelt szrberniki levélből) tudjuk meg, hogy ezen időben a törököktől fenyegetett apósának segítségére hadat vezetett Czilli Ulrik gróf, a kihez azután hű szövetségese, Giskra is csatlakozhatott. Érthető, hogy az őt vele egybecsatoló politikai kapocsnak szorosabbá tételére a rokoni összeköttetést kívánatosnak tartotta ; annál inkább, mivel éppen ezen időben közte és Hunyadi János között az antagonismus válságos alakulást vett, és az utóbbi Giskrával is ellenséges állást foglalt el. 3 Brankovicsnak szintén érdekében állott magához csatolni a hatalmas haderő fölött rendelkező cseh urat, a ki neki mind a törökök elleni háborúban, mind Hunyadi Jánossal szemközt, a mikor a viszonyok követelni fognák, jelentékeny szolgálatokat tehetett. Thallóczy, görög és szerb krónikák elbeszélése alapján azt, hogy a házasság Giskra és Mara császárné között nem jött létre, valószínűnek tartja. Bizonyosságra emelik ezt a feltevést az ő szerkesztése mellett régebben megjelent Raguzai Oklevéltár adatai, a melyekből megtudjuk, hogy Mara 1457- és 146l-ben Szerbországban mint Murád császár özvegye élt. 4 1 Az Oklevéltár név- és tárgymutatójában ez áll : »l'an Isera (?)« 2 A lengyel Dlugoss »Iscra«, a magyar Turóczi »Izkra«, Velencze budai követe 1458-ban »Iscla« formát használ. V. ö. Tóth Szabó Pál értekezését Giskráról. 7. 1. 3 Hunyadi Jánosnak Giskrával szemben kifejtett actiójáról nagyérdekű részleteket tartalmaznak Aeneas Sylvius kiadatlan levelei a bolognai és florenzi codexekben. — Érdekes, hogy kevéssel a szerb eljegyzés előtt, 1454 július 6-án, Giskra 2000 forintot vett kölcsön Czilli gróftól. Muchar. VII., 399. 1. 1 Raguzai Oklevéltár. 601, 753. 1.