Századok – 1909

Értekezések - WERTNER MÓR: Az Árpádkori bánok. - II. közl. 472

AZ ÁRPÁDKORI IIÁ.VOK. 475 IX. Gergely pápának 1233-ban kelt egyik okirata értelmében Ninoszló boszniai bán azt írja, hogy a »nobilis vir Ubanus dictus Prijesda consanguineus ejus«, az ő (t. i. a bánnak) példáját követve, a katholikus hitre áttért és megbízhatóságának zálogául fiát a boszniai Donionkos-rendieknek átadta; de mert ő (Ninoszló) ezen Prijesdaért kezességet vall, elrendeli a pápa, hogy Prijesda fiát elbocsássák. Hogy mily rokonság létezett Ninoszló és Prijesda között, nem tudjuk; itt különben első sorban azfc akarom kimutatni, hogy utóbbinak egyik megjelölése helytelen. Mai napság általában elfogadott tény az, hogy a középkori okiratokban oly gyakran található »dictus« alatt sohasem személy- vagy keresztnév, hanem mindig és kivétel nélkül csak a mellék- vagy helyesebben mondva, a családi név értendő. Tudtommal az összes kutatások abban egyetértenek, hogy a bán fenti rokonának megnevezésében Uban a keresztnevet, Prijesda pedig a mellék-, vagyis családi nevet jelenti, miután az utóbbi a »dictus«-nak leghelyesebb magyarázata. Erre pedig azonnal legyen megjegyezve, hogy ily, a mellék- vagy családi névre vonatkozó megjelölés 1233-ban sehol sem volt használatban és hogy — a mint alább látjuk -— »Prijesda« sohasem családi, hanem mindig csak keresztnév volt. Az egész arra vezetendő vissza, hogy a pápai kanczellária 1233-ban ez irányban írási vagy másolási hibát követett el. A boszniai bán t. i. azt jelentettea pápának, hogy szeretett rokona, a »V. banus dictus Prijesda« vagy pedig »Vbanus dictus Prijesda« a katholikus hitre áttért. A pápai iroda a V vagy v betűt U-nak vette, mert a Vbanus szó kiejtését nehéznek találta, vagy pedig azért, mert az akkori latinság a V és v betűket rendszerint u-val cserélte fel ; legyen azonban bárhogy, annyi bizonyos, hogy a bán a következőt jelentette : vicebánja — rövidítve V. banus vagy vbanus — kinek a neve Prijesda, szabatosan : Prijezda nevű vicebánja tért át és így határozottan állíthatjuk, hogy emberünket sohasem nevezték Ubán- vagy Urbánnak, hanem hogy benne az első történelmileg ismert boszniai al-bánt kell felismernünk. Hogy ezen al-bán még Ninoszló korában magyar családokkal állt összeköttetésben, mutatja a következő : A pécsi káptalan tanúsítja 1240 októberében, hogy előtte néhai Batisz országbíró fia Márton és a Németi faluból származó Peta mint Bökény comes képviselője megjelent. Bökény t. i. egy közelebbről meg nem jelölt ügyből kifolyólag Prijesda bánért, magáért Bökényért pedig Márton atyja Batisz kezeskedett. Márton (miután atyja valószínűleg már nem élt) azon kéréssel lépett fel, hogy Bökény a kezesség biztosítására szolgáló, Valkó