Századok – 1909
Értekezések - WERTNER MÓR: Az Árpádkori bánok. - II. közl. 472
476 DR- WERTNER 5IÓR. megyében fekvő Hedre és Lider nevű birtokokat neki engedje át; a dolog azonban úgy végződött, hogy Bökény helyett ennek veje, Németi nb. Endre, Valkómegye főispánja felperesnek 100 márkát fizetett.1 Miután az illető okirat Prijezdát bánnak nevezi s tudjuk, hogy akkor még Ninoszló uralkodott, kétséget nem szenvedhet, hogy Prijezda 1240-ben is csak al-bán volt és hogy azon Prijezda S'finar, ki 1240 márcz. 22-én Ninoszlóval és ennek országnagyjaival együttesen a raguzaiakkal állandó békét kötött, vele azonos nem lehet. Ha ő az uralkodó bán rokona s képviselője, akkor ezen okirat záradékában említett országnagyok közül kétségkívül ő lett volna sorszerint az első, holott ezen Prijezda csak mint hatodik és minden hivatalos megjelölés nélkül szerepel. Ninoszló halála után (t 124!) és 1250 között) közvetlen utódainak névsora hiányzik. Az erről szóló ismereteink magva abból áll, hogy IV. Béla 1254 végén Boszniát fegyveres kézzel elfoglalta, a Sói és Uzorai vidéket mint külön bánságot kiszakította s a tulaj donképeni Boszniát bennszülött bánok kormányzata alá helyezte. Előttem legvalószínűbbnek látszik, hogy Béla Boszniát veje Rosztiszló herczeg által foglaltatta el, az elfoglalt területből herczegséget alapított és ezt családja valamelyik tagjának, valószínűleg Rosztiszlónak adta át, a mi annál is valószínűbb, mert Rosztiszló özvegye, Anna, magát »Bosznia herczegnőjé«-nek nevezte. A mindenkori herczeg az országot a magyar király fennhatósága alatt kormányozta ugyan, de alig szenvedhet kétséget, hogy a herczeg fennhatósága alatt a bánok — mert hatalmuk gyengítése végett az országot több báni kerületekre felosztották — az országnak csak első tisztviselői voltak. Ezen bánok sorozatát mindeddig nem ismerjük ; e helyen csak fenti Prijezda nyomait keressük. 1240 után soká nem találjuk. Csak 1255 márczius 30-án mondja IV. Béla, hogy Kán nb. Gyula (az ismert szlavóniai bán) a Verőczemegyében fekvő Nováki nevű birtokot valamikor a kereszteseknek adományozta és hogy ő (a király) ezt most meghatárol tatja ; hangsúlyozza azonban, hogy az egész Nováki -birtokot hi vének, Prezda bánnak adta, csakhogy a birtok azon része, mely már ezelőtt a szerzeteslovagok kezén volt, a bán hatósága alól ki van véve. A határjárásból kiviláglik, hogy ezen Nováki a Dráva partján, keletről Vaska-val határos.2 1255-ben Prijezda valószínűleg már nem al-bán, hanem valamely nagyobb terület önálló bánja s, mint majd meglátjuk, Baranyamegye vidékén nagybirtokos. ' Wenzel VII. 112. 2 Wenzel XI. 407.
