Századok – 1909

Értekezések - THALY KÁLMÁN: A lőcsei fehér asszony 449

A LŐCSEI FEIlÉlt ASSZONY. 465 emeljen vádat az asszony ellen, és ha az asszony meg nem vall mindent töredelmesen, tortura alá is vessék. Mikor Koháry bizalmas levelében, de Illésházy maga is megírta, hogy az asszonyt tortura alá is kell vetni, azt mondották, hogy a magyar törvény nem rendelkezik arról, hogy nemes ember, plane nemes asszony kínpadra vonathassék. Erre rendeletet kapott a koronaügyész, hogy találni kell olyan paragraphust. Ezt Koháry írja, részint Illésházy bizalmasan Kohárynak. Koháry is vonakodott ezt végrehajtani, minduntalan kifogásokkal élt. Akkor azt a rendeletet kapták, hogy ha nincs is olyan paragraphus, de olyan paragraphes sincs, a mely megtiltaná, hogy nem szabad, tehát szabad. Azt mondja aztán Illésházy, hogy mikor ő felségéhez bementem, lehordott, összeszidott, egész furiával fogadott, hogy micsoda delegált bíróság clz? bi mely nem hajtja végre a rendeletet. Valamit kellett tenni. Az évek haladtak. 1713-ban kezdődött a per, a végrehajtás pedig 1715-ben történt. A szegény asszony Vöröskő várában nem soká raboskodott. Pálffy nem akarta raboskodtatok noha megindította a nyomozást az ellen az ispánja ellen, a ki segítette Lengyelországba szökni Géczy Zsigmondot. Akkor elvitték Magyar-Övárra. A peres actákkal összeült a bíróság. Mikor azonban ki kellett mondani a kínpadra vonatást, úgy megijedt tőle Nádasdy Tamás, a somogyi főispán, hogy •mindjárt hazaszaladt azzal, hogy neki a vármegyéjében van dolga, mert nem akart ilyen kegyetlenséget elkövetni ; mire Nádasdy Lászlót, a püspököt rendelték be helyette és Meszlényit a győri alispánt hivatalból delegálták. Magyar-övárról azután a pör befejezéseig Győrbe vitték el a katonai fogságba. Miután pedig rá volt szabva a delegált bíróságra, hogy a kínoztatást nem szabad elkerülni, hanem kínpadon is ki kell vallatni, az asszony előre megmondotta, hogy nem fog egyebet vallhatni, ha a kínpadra húzzák is, mint a mit így vallott, mert mást nem vallhat, miután a leveleket elégette. Ismétlem, átvitték a győri szigorú katonai őrizet alá. 1715-ben az országgyűlés vége felé nyáron át a pestis megszűnvén, őszre a delegált bíróságot Győrbe hitták össze és olyan titkos utasítást kapott a kanczellár útján — ott van a Koháry-levéltárban — a bíróság elnöke, Koháry, hogy 1715 szeptember 29-ére az országgyűlés újra össze van híva és ő felsége századok. 1909. vi. füzet. 32