Századok – 1909

Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: Ki koholta a Sylvester-bullát? 361

KI KOHOLTA A SYLVESTER-BULLÁT ? 373 jogi kitüntetéséről, a melynek igazolása végett később az egész Sylvester-bullát összeütötte. De véleményem szerint nem ekkor, hanem inkább 1635-ben készült a bulla, mert akkor annak elkészítésére Tomkót saját érdeke is sarkalta. 1550 tájától kezdve ugyanis a magyar főpapi karban saját­ságos egyházjogi vélemény kapott lábra. Ez egyházjogi vélemény röviden az volt, hogy a megkoronázott magyar király nemcsak kijelöli a kath. püspököket, hanem egyházi felhatalmazást is ad nekik, úgy hogy a magyar püspökök a kinevezés után mind­járt kormányozhatják egyházmegyéjüket s csak a felszentelés elnyerése végett kell magukat az apostoli széknél bejelenteni. Kényszerítette a magyar főpapokat ez egyházjogi tétel el­fogadására a szükség, mert sok ideig szegénységük és egyéb akadályok miatt nem tudták kinyerni Rómában a megerősítést és a szükséges egyházi felhatalmazást. De meg rábírta őket ennek elfogadására Verbőczy és főleg Szent István életrajza is. Hartvik művét — mint már kimutattam — legelőször a székesfej érvári egyház egyik kanonokja bővítette ki s ugyanő Szent István egyes, az apostoli szék beleegyezésével véghezvitt intézkedéseit annak tulajdonította, mintha a pápa a korona­küldés alkalmával Szent Istvánnak egész külön egyházjogi fel­hatalmazást adott volna.1 Különösen volt ennek a bővítőnek elbeszélésében egy kis rész, a mely később nagy félreértésre adott okot. E rész így szól : >>Quapropter dispositioni eiusdem.. . ecclesias Dei simul cum populis utroque iure ordinandis reliquimus.«2 Már III. Incze pápa észrevette, hogy e mondat félreértésre ad okot, s azért 1201-ben csak úgy engedte meg Szent István életrajzának felolvasását a templomokban, hogy e részt belőle ki kell hagyni : »amoto articulo, quo dicitur, ipssum utroque iure de ecclesiis disponere potuisse«.3 Csakhogy e rendeletet nem hajtották egészen végre. Két kézirat készítője kihagyta, egy pedig elváltoztatta ugyan e szavakat, de benne maradt a többiben, s innen átment a papi zsolozsmákba, átment a dicsőítő énekekbe.4 Sőt a miről a székes­fejérvári kanonok nem is álmodott, ezen csupán Szent Istvánnak tulajdonított egyházjogi felhatalmazást utóbb ki akarták ter­jeszteni minden királyra, úgy hogy ne csak névleg legyen apostoli, hanem valósággal is rendelkezzék az egyházakkal, püspökökkel > Századok, 1901. 1000—1001. stb. 1. 2 H. H. Fontes D. I. 44. » ü. o. II. 303. 1. 1 U. o. I. 45, 13. jegyzet. Dankó : Hymnarium, 212—216. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents