Századok – 1909

Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: Ki koholta a Sylvester-bullát? 361

372 KARÁCSONYI JÁNOS. birtokkal, melyért hosszú pert folytattak a Draskovichok. Felváltva Gráczban, Bécsben és Zágrábban élt, meghalt Zágrábban 1640 körül. Számos vallásos és erkölcsi tartalmú költeményt írtr melyekben kevés a költőiség«.1

Tehát még költőnek is gyenge volt, nemhogy hamisítónak alkalmas lett volna ! * Ámde mégis a Spalatóban született^Georgiceo ráirányítja, kutató szemünket egy másik dalmatára. Talán nem rossz nyomon járunk, hiszen már a XVI. században vagy tán már a régi rómaiak is a hazudozást ars dalmatica-nak hívják. Azon dalmata írók között, a kikkel Levákovich és Georgier vagy másként Georgiceo összeköttetésben, barátságban voltak, részint mert teljesen egykorúak, és földiek voltak, részint mert hivatalos összeköttetésben is állottak, csak egy nevezetesebb történetíró van és ez Marnavics Tomkó János ! Az ő rövid életrajza ez. Született 1580 táján valószínűleg Trauban vagy Sebenicóban. Rómában tanult és 1610-ben sebenicói kanonok, 1619-ben Rómában az illyr-kollegium tagja lett. Mint ilyen megismerkedett a zágrábi püspökkel és 1628-ban már zágrábi kanonokságot és főesperességet bírt. Már előbb kereste az összeköttetést Pázmány Péterrel és így ennek ajánlatára 1631 jul. 15-én II. Ferdinánd bosnyák püspökké nevezte ki. Hogy könnyebben megéljen, megkapta a csornai prépostságot is. 1632-ben elnyerte a zágrábi olvasó-kanonokságot is s 1635-ben ő hozta el Szent-István királynak Barberini Ferencz bíborostól készíttetett s a zágrábi székesegyháznak ajándékozott ezüst mellszobrát. 1634-ben vizsgálatot tartott a magyarországi pálosok kolostoraiban. Rómában halt meg 1639 elején.2 E rövid életrajzból is látható, hogy Tomkó János nagyratörő, Magyarország főpapjaival és az ország állapotával ismerős és mindenesetre nagyon tehetséges férfiú volt. Irodalmi munkássága még inkább szemünk elé állítja ezt. Mindjárt első műve magyar vonatkozású. Boldog-Margitnak, IV. Béla leányának életét fordította le latinból horvátra s a kinyomtatott könyvet a csanádi püspök nőtestvérének, a trauí apáczák fejedelemasszonyának ajánlotta. Beszéde, melyet Verancsics Faustus felett Sebenicóban tartott és 1617-ben Pázmány Péternek ajánlva kinyomatott, ismét közelről érintette Magyar-1 Margalits : I. 102. 1. a Margalits i. m. I. 105—110. Fraknói : A magyar királyi kegyúri jog. 332, 354, 355. Pray: Specimen. II. 438. Acta Bosnae 419. 1.