Századok – 1909

Értekezések - DIVÉKY ADORJÁN: Magyar vonatkozású lengyel művek 298

MAGYAR VONATKOZÁSÚ LENGYEL MŰVEK. 303 ensis, d. Strigoniensis stb.) E nehézséghez hozzájárul még az is, hogy a helynevek gyakran igen hibásan és elferdítve fordulnak elő az egyetemi anyakönyvekben, mert a rector vagy titkára, a ki a jelentkezőket bejegyezte, csak hallás után írta be a jegyzékbe a tanuló illetőségi helyét s igen gyakran lengyel orthographiával. Ennek következtében sok esetben igen nehéz kihámozni az eredeti nevet (pl. Chetherthechel-Csütörtökhely). Kell tudni lengyelül s jól kell ismerni a régi helyneveket, hogy biztosan meghatározhassuk őket. Egy ugyanazon város előfordul latin, magyar, lengyel és német nyelven s a legkülönfélébb változatokban pl. Lőcse (Levczovia, Lamczowya, Leyczouia, Alczovia, Elczouia, Leopczowia, Lanzovia, Laczovia). Gyakran nagyon is merészen fejt meg egyes neveket Karbowiak s több helyet összezavar. Viszont több magyar helynevet nem ismert fel és megfejthetetlennek tartott, pl. Ártánháza, Mezueschomló (Mezősomlyó), Vylagusvar (Világosvár), Czathar (Csatár), Horoxek (Horogszeg). Ezen azonban ne csodálkozzunk, mert lengyel embernek bizony nehéz felismerni az elváltoztatott magyar helyneveket. Elég, hogy ennyit is megfejtett. Munkája nagy szorgalomra mutat. A »Krakkó története és emlékei kedvelőinek társulata« 1908-ik évi tagilletménye közt újra találunk magyar vonatkozású művet és pedig Sikora Lajostól, A svédek és erdélyiek Krakkóban 1655—1657-ben. 1 X. Károly svéd király szövetkezve II. Rákóczy Györgygyei, megtámadta Lengyelországot, hogy maguk között föloszszák. X. Károly hadai 1655. szeptember 25-én zárták körül Krakkót. A király a lateráni kanonokok kolostorában ütötte fel főhadiszállását s onnan vezette az ostromot. Október 18-án a város megadta magát, hova most a svédek bevonúltak. A város kormányzójává a svéd király Wirtz Pál tábornokot tette, a ki igen szigorú rendszabályokat hozott be, többek közt megtiltotta a harangozást és az óraütést is, nehogy valami gyülekezésnek szolgáljon jelűi. II. János Kázmér lengyel király a svédek betörése alkalmával többi közt Rákóczy Györgytől is kért segítséget, fölajánlva neki halála után a lengyel koronát, de Rákóczy a svédekkel szövetkezett és 40500 katonával Krakkó felé tartott. 1657 márczius 28-án érkezett Rákóczy nagy pompával Krakkóba, hol a svédek fényesen fogadták. Az erdélyi fejedelem a királyi várban — ' Bibliotéka Krakowüa. Nr. 39. Ludvik Sikora. Sztvedzi i siedmiogrodzianie w Krakowie 1655—1657. Krakow, 1908.