Századok – 1909

Értekezések - DIVÉKY ADORJÁN: Magyar vonatkozású lengyel művek 298

304 DR. DIYÉKY A. MAGYAR VONATKOZÁSÚ LENGYEL MŰVEK. Wawelben — ütötte fel szállását. Wirtz Rákóczy tiszteletére lakomát rendezett, melyen maga szolgálta ki a fejedelmet. Harmadnapon katonai tanácskozás volt Rákóczynál, a felett, ki legyen a város kormányzója. A fejedelem hajlandó volt továbbra is Wirtzet bízni meg vele, de ez vonakodván azt elfogadni, Bethlen Jánost nevezte ki a város kormányzójává. Viszonozván Wirtz lakomáját s fogadván a krakkói polgárok hódolatát, márczius 30-án — nagyszombaton — elhagyta Krakkót, hogy a svéd királylyal találkozzék. Bethlen vezetése alatt 2500 katonát hagyott. Midőn Bethlen értesült arról, hogy a császári seregek a lengyelek segítségére jönnek, megosztotta a hatalmat Wirtz-czel, akképen, hogy ez a város falain belül kormányoz, ő pedig a város körül fekvő elővárosokon és falvakon. Rövid idő múlva azonban Wirtz átadja a város vezetését is Bethlennek, a ki a polgárokat az erdélyi fejedelem hűségére esketi. E közben II. János Kázmér lengyel király Krakkó felé tartott, hogy azt visszafoglalja ; melléje osztrák hadak is csatlakoztak. A lengyelek és osztrákok körülzárják Krakkót. Hatzfeld, az osztrák hadak vezetője rendszeresen löveti a várost, a honnan augusztus 4-én a svédek és magyarok kirohannak, de 140 embert és 3 kapitányt veszítenek. Az ostrom alatt érkezett meg Rákóczy parancsa, hogy Bethlen adja át Krakkót a lengvél királynak, mire megindultak a tárgyalások és a magyar hadak augusztus 18-án elhagyták Krakkót, a hol, úgy látszik, jól érezték magukat, mert többen fölajánlották szolgálatukat a lengyel királynak, a ki azonban csak kis csapatot tartott meg, a többieket lengyel és osztrák hadakkal a magyar határra kisértette. . Sikora művének a magyarokra vonatkozó részét főkép Muczkowski kéziratából merítette, mely a krakkói egyetemi könyvtárban található. DR. DIVÉKY ADORJÁN.