Századok – 1909
Történeti irodalom - Középkori Krónikások. Szerk.: Gombos F. Albin. Ism. Márki Sándor 247
247 történeti irodalom. 242 Középkori krónikások. Szerkeszti dr. Gombos Ferencz Albin. V. kötet : Küküllei János Nagy Lajos viselt dolgairól. Fordította dr. Dékáni Kálmán. Brassó, 1906. 8-r. 172 lap. Ara 3 korona. — VI—VII. kötet : Liudprand történelmi munkái. Fordították Jurkovich Emil, dr. Gombos Ferencz Albin és Gaál Lajos. Budapest, 1908. 8-r. 292 lap. Ara 8 korona. Egyszerre három kötetet kaptunk ebből a derék vállalatból, melynek négy első kötetét a Századokban már nagy dicsérettel mutattam be. Erre a dicséretre a vállalatnak minden egyes kötete fokozottabb mértékben szolgál rá. A szerkesztő és munkatársai, a kik oly önzetlenül és minden anyagi jutalom nélkül dolgoztak, abban az elismerésben részesültek, hogy a M. T. Akadémia Történelmi Bizottsága most már erkölcsi és anyagi támogatásban részesíti ezt a vállalatot, mely irodalmunknak valóban érezhető hiányán segít. Bízhatunk benne, hogy a fiatalos erővel, kemény akarattal, lelkes buzgalommal a század hajnalán kezdett munkát a szerkesztő és munkatársai, most már nagyobb erőre kapva, folytatják s a középkori krónikásoknak megsokasodó köteteit történeti irodalmunk hasznos adalékaivá teszik. Az V. kötet még a Brassói Lapok nyomdájában jelent meg, a melynek igazi érdeme, hogy a kiadással járó kezdet nehézségeitől nem ijedt meg. A folytatást az Athenaeum kitűnő nyomdája szintén áldozatokra elszánva vállalta magára. Szakkörök azonban már ismerik és szeretik ezt a vállalatot s így áldozatokra, remélhetőleg, nem lesz szükség. Áz V. kötetben dr. Dékáni Kálmán fordította le Küküllei János könyvét. Dékáni, a ki most a marosvásárhelyi ev. ref. főgymnasium tanára, nagyot haladt azóta, hogy az Olcsó Könyvtár számára lefordította Einhardus Nagy Károly-kt. Az a bevezetés, a melyben 91 lapon ismerteti Küküllei életét és művét, lelkiismeretes, beható tanúlmányok alapján készült és szépen is van megírva. Életrajzi adatait Pór Antalnak Kükülleiről írt becses tanulmányából vette, de, feladatához képest, önállóan dolgozta fel. A Nagy Lajos korabeli magyar irodalom vázlatos ismertetése után elbeszéli Küküllei életét, ismerteti és méltatja művét (még pedig más krónikák találkozó helyeivel is összevetve), szól elterjedtségéről, átdolgozásáról, különböző kiadásairól s felsorolja az életére, munkásságára vonatkozó bibliographiát. Ebben a részben csak néhány módosítás kívánatos. Pl. (14. 1.) az Apródok előnevében használt Tothselmes mai neve nem Tolcsemes, hanem a helynévtár szerint, Tótselymes. Küküllei erdélyi szereplését — talán mivel a szászok Urkundenbuch-]á,t nem forgatta — kissé hézagosan s némi szökdeléssel adja. Pl. a
