Századok – 1909

Történeti irodalom - Iskolatörténeti adattár. Szerk.: Thúry Etele. Ism. Fináczy Ernő 240

254 történeti irodalom. 242 giumban »praeses linguae germanicae« volt a 70-es években ; hogy Budai Ézsaiás és Sárvári Pál 1782-ben mint »praeceptor linguae Germanicae« szerepelnek. A további kutatásnak lesz feladata azokat a históriai kincseket, melyeket a kiadványnak ez a része tartalmaz, kiaknázni. Bennünket itt főleg az iskola érdekel. Ebben a tekintetben is állítható, hogy gazdag anyagot kaptunk arra nézve, hol voltak a reformátusoknak iskoláik országszerte, milyen szervezete (tagozódása) volt időnként a debreczeni collégiumnak (osztályok elnevezése, egymás után következése, a bennlakás rendszeréből folyó tisztségek stb.), kik voltak az iskolák nevezetesebb tanárai, s milyen tanulmányokat végeztek a hazában és külföldön (a névkönyv ezt is megemlíti). Vegyük pl. találomra az 1779. évet. Itt egyebek közt a következő, iskolatörténeti szempontból érdekes adatokat találjuk : »Josephus Váradi . . . Dispensator alumnorum. Rector Scholae Kotsiensis.« — »Stephanus Németi. . . Publicus praeceptor conjugistarum 1785 ; prius senior collegii etc.« .. »Gerson Fodor, Oratoriae et Logicae praeceptor 1787. Praeses 1788. Bibliothecarius, senior 1789. Professor Kőrösiensis etc.« — »Paulus Czike .. . Rector Kardszagiensis . .. Gregorius Csató . . . Praeceptor Syntaxistarum 1786. Rector Böszörményiensis 1787« . . Vagy nézzük meg (143. 1.) a Kisfalusi Mihályra vonatkozó megjegyzéseket : »Anno Domini 1671. 17. apr. coquus sat\3 urbánus, et sextariorum quintariorumque diligentissimus praeceptor, etiam tertiariorum, tandem curator neutralistarum et mendicantium, deinde Veszpréminum, cum esset cantor secundariorum, ductus, rectoriam 1677 4. aug. (sc. obtinuit.).« S mennyi híres név viselője (sokszor nemzedékeken át apa és fiú, unoka és dédunoka látogatta a collegiumot), mennyi országos hirű család van e gazdag sorozatban : költők, írók, tudósok, gyakorlati jogászok (főleg a XVIII. század közepétől mint causidicusok, advocatusok, procuristák), s statusférfiak, kik mindnyájan az ősi iskola növendékei voltak ! Csak sajnálni lehet, hogy ennek a nevezetes iskola-történeti forrásgyűjteménynek használhatóságát a szövegnek fent ismertetett fogyatkozásai nem kis mértékben csökkentik. FIXÁCZY ERNŐ.