Századok – 1909

Értekezések - TÁRCZY KÁROLY: A czéhrendszer Munkácson 16

18 DR. TÁIiCZY KÁROLY. Az a másolat, mely a vármegye pecsétjével is meg van erősítve, 1716 aug. 1-én készült, 1

maga a czéhlevél azonban több példányban is megvan. Az eredetije 1675 nov. 2-án kelt Bécsben. I. Lipót adta a beregszászi vargáknak, kik arra kérték, erősítse meg tizennégy pontban magyarúl összeállított 2

articulusaikat. Másik oklevelét, mely eredetiben, bádogtokban, piros bársonykötésbe kötve megvan, 1818-ban május 8-án I. Ferencz adta ki. Ez 49 czikkből áll és szintén magyarúl van írva. Negyvenkilencz paragraphusa sem ér azonban annyit, mint a régi tizennégy, s nagyon meglátszik rajtuk az idő szele. A csizmadia-czéh újabb czéhlevele szintén Ferencztől való. Ez is eredetiben van meg pirosbársony kötésben, bádogtokban. Negyvenkilencz pontját, mely sokban hasonlít az előbbihez, 1828 ~>kt. 31-én írta alá. Művelődéstörténeti szempontból azonban sokkal érdekesebb itt is a régi, mely többször nyert újabb és újabb megerősítést. A hiteles és a czéh pecsétjével is megerősített másolat jól olvasható írással van írva, s be is van kötve. A privilegium-levél tulajdonképen gróf Galanthai Esterházy Miklóstól való és 1653 április 19-én kelt. Munkács akkori ura, szívesen enged az előtte megjelenők kérésének, kik »ammint egyéb helyekben lévő minden rendbeli Mesteremberek — czéhek szerént való rendtartással« óhajtanak élni, mert úgy gondolja, hogy »az Emberi Társaságoknak megtartására semmi hasznosab és szebb dolog annál nem volna, mint midőn kiki az ő Hivatallyokban bizonyos rendtartást és utat akarnak követni«, s S valóban nem is volt ezzel egyéb czéljuk az iparosoknak, mint az, hogy iparuk védelmére viribus unitis egyesüljenek. Ezeknél hiába is kutatnánk azután, hogy miből is keletkeztek a czéhek ? Vajon vallásos egyesületekből, vagy az ú. n. német Trinkstubék intézményéből ? A vallásos életre vonatkozó szigorú rendszabásaikkal ép úgy bizonyíthatnám az elsőt, mint a sok borozgatással és titulus bibendi-vel az utóbbit. Egyelőre csak annyit, hogy a csizmadia-czéh ezen oklevélnél is régibb keletű, mert ú. n. 1 A vármegyei nótárius ugyanis a kért másolatot hitelesítette. 2 »Hungarieo idiomate conscriptos«. Minden Írásuk magyar. Csak 1850—67 közötti időből láttam egy pár német >>összbirodalmi« adóczédulát, a kétfejű sassal. Jobban érintett azonban az a dolog, hogy az aláírások mind y-os magyar nevek ! 3 Ez az Esterházy 1632—1669 között élt. Lexikon, 48. sz. Valószínűleg akkor került Munkács az Est. birtokába, mikor Ferdinánd (III.) visszaveszi a partiumi részeket. Ezek csak később kerülnek vissza a Rákócziak és Báthory Zsófia birtokába, Munkács urai közt Lehoczky ezt nem említi. V. ö. L. Bereg m. mon. I. 396.(