Századok – 1909

Értekezések - TÁRCZY KÁROLY: A czéhrendszer Munkácson 16

A CZÉHRENDSZER MUNKÁCSON. 19 kis tábláján, melyet magam is láttam, az 1617-ik év világosan látható. 1 Eddig tehát minden merészség nélkül visszatérhetünk. Ezt az oklevelet azután Báthory Zsófia s később I. Lipót is megerősítik. Báthory Zsófia 1677 márcz. 22-én hagyja jóvá,2 a mennyiben azt »az igazság és a mesterek szokásai megengedték« neki. Ezt azután Lipót is megerősíti. De hogy mikor, azt közelebbről nem lehet meghatározni. Az 1737 decz. 9-én készült másolatról e harmadik záradék elmaradt. Nyilván azért, mert helyette a váribeli czéh publikálását és megerősítő záradékát írta le a másoló,3

s e miatt amarról megfeledkezett. Hamisításra egyáltalában nincsen okunk gondolni. Egy megyei átirat, e czéhlevélről szólva, Báthory Zsófia megerősítése után így folytatja : »mox per Leopoldum regem . . . primum . . . subinde confirmâtes, articulos (ab aevo constitutes)«, miből biztosan következtethetünk arra is, hogy ez 1680—85 között történhetett.4 S állításunkat még azzal is bizonyíthatjuk, hogy mind a három helyen ugyanazok a mesterek szerepelnek, mint deputátusok, s így már e miatt sem tolhatjuk ki e harmadik dátumot.5 Sokkal régibb eredetű a fazekas »művészek« társasága.6 Két meglévő hitelesített oklevélmásolatuk, már mint virágzó czéhet mutatja be őket, s régi jogaikat óvja, illetve erősíti meg. Az egyik Rákóczi Ferencztől való, ki magát »arcis Munkacsiensis capitaneus«-nak nevezi. 1592 decz. 29-én kelt a munkácsi várban. Meghallgatja a fazekas czéhmester panaszát, és megújítja azon kiváltságokat, hogy »csakis azok művelhessenek, illetve műveltethessenek fazékmívet, a kik vélök czéhet akarnak tartani«. »A kik ezt megtagadják és töllök függeni nem akarnának — legyenek azok akár városiak, akár derczeniek, fornosiak vagy kerepecziek — agyagot az újfalusiaktól ne kap-1 A Szádeezky által összeállított lajstrom szerint a cs. czéh levele 1707-ből való. A tímároké 1692-ből. Mindkettő téves. Nyilván a kitöltött kérdőívek voltak hibásak, mert más helyen is van tévedés. (103. 1.) — A beregszászi szabóké 1446-ból Hunyady Jánostól való és nem 1832-ből. (Szádeezky, 72. 1.) Várinál csak a cs.-t említi, 1833-mal, pedig, mint látni fogjuk, 1653-ban már virágzó czéhek voltak benne. (134. 1.) 2 A Lipót bevezetése szerint 1676 nov. 29-én. Egy kis tévedés lehet. 3 Ez 1677 decz. 22-én kelt. 1 Az átirat 1797 márcz. 20-án van keltezve. 6 Én ezeket az okleveleket csak annyiban ismertetem, a mennyiben a czéhek belső életének megrajzolásához ezeket is felhasználom. Egész terjedelmükben, ha lehet, a Tört. Tárban fogom közzétenni. Lehoczky azt mondja Bereg m. monographiájában, hogy a csizmadiák iratai elvesztek. Ez téves értesülésen alapszik, mert én egy egész ládával találtam. V. ö. i. h. II., 430. 1. 0 Mindig így nevezik magukat, valamint a gubások is. 1834. okt. 21. 2*