Századok – 1909

Értekezések - TÁRCZY KÁROLY: A czéhrendszer Munkácson 16

A CZÉHEEND8ZER MUNKÁCSOK Űjabb történetírásunk, megfelelve hivatásának, egy idő óta különös gondot és fáradságot szentel művelődéstörténetünk anyagának összegyűjtésére. S e törekvései közepett elsőrangú szerepet juttatott az iparnak, melynek története művelődéstörténelmünk egyik legszebb fejezete. Magyarország középkori iparának történetét azonban a czéhek története nélkül senki meg nem írhatja, mert a kettő egymással elválaszthatatlanul össze van forrva. A czéhek virágzása vagy pusztulása egyenes arányban áll — különösen a XIV—XVIII. században — az ipar fejlődésével, illetve hanyatlásával. Ez iparostestületek történetével különösen a nyolczvanas években többen foglalkoztak a Századok hasábjain is. A kérdést leginkább monographikus alakban tárgyalták, egy-egy város czéhszabályaira és történetére terjeszkedve ki. A czéhek eredetének és történeti fejlődésének megrajzolásával csak dr. Szádeczky Lajos történetírói alapossággal megírt akadémiai székfoglaló értekezése foglalkozik.! Midőn e helyen több ezerre menő czéhlevél alapján megrajzolja a czéhrendszer képét és kereteit, ugyanakkor egyszersmind lelkesedéssel arra is felhívja figyelmünket, hogy siessünk megmenteni művelődéstörténetünk e fontos fejezetét az enyészettől, míg nem késő, és segítsünk kiegészíteni azt a nagy fáradsággal összeállított lajstromot, melyet ő mintegy ötezer ismert czéhlevél alapján immár összeállított. »Mert ezt a munkát — úgymond — egy ember el nem végezheti, a ki tehát hozzájárul munkájával, hasznos és hazafias szolgálatot tesz a tudománynak. «2 E szép szavak hatása alatt fogtam a munkácsi czéhek iratainak áttanulmányozásához. S e munka közben csakugyan tapasztalnom kellett, hogy e téren még sok a tennivaló, és még több a feldolgozatlan anyag, mert a czéheknek jegyzőkönyveit s egyéb 1 Irodalmát 1. Szádeczky Lajos értekezésében : akad. székfogl. 1889. ápr. 8. 20. 1., 1. j. 2 Szádeczky i. h. 66. 1.