Századok – 1909
Értekezések - SZTRIPSZKY HIADOR: A magyar vezényszó történetéhez - I. közl. 129
A MAGYAR VEZÉNYSZÓ TÖRTÉNETÉHEZ. 137 és hogyan került a Kemény birtokába, nem tudjuk. Erre feleletet talán a Kemény-gyűjteményben esetleg található s magától Keménytől származó feljegyzés adhatna, mert föl lehet tenni, hogy a tudós gróf a másolat elkészítésekor az eredetire vonatkozó valami feljegyzést tehetett. Egyes kifejezései (cséve = cső, föddgyétek bé) azt sejtetik, hogy írója erdélyi ember volt. A fakó papiros homlokán czíműl ez áll : Exercitium Militare és 1-től 67-ig menő sorszámmal ellátott vezényszót és utasításokat tartalmaz. Némelyik tétel több vezényszót is foglal magában, viszont pedig némelyikből nem lehet pontosan megállapítani, mi benne a vezényszó és mi az utasítás, úgy hogy a 67 tételben körülbelül 88 vezényszót olvashatunk ki. Az 1—34. pontban foglalt vezényszók kizárólag a fegyverfogásra és tüzelésre vonatkoznak s a fogásoknak (tempó) még a sorrendjében is jórészt megegyeznek a Thalytól közlöttekkel ; a többi azonban a menetelésekre, alakzatváltoztatásokra, szóval a csapat mozdulatainak irányítására valók s így eddig teljességgel ismeretlen régi magyar vezényszók. Hogy a Tlialy-féléket a tőlem közlöttekkel kellően összehasonlíthassuk, tekintettel a Századok 1868. évfolyamának könyvészeti meglehetős ritkaságára is, jónak látjuk előbb amazoknak újra való lenyomatását, csak éppen zárjelbe foglalt, Thai ynál nem levő, sorszámokkal toldjuk meg őket. A Badicz-féle kézirat kurucz vezényszavai ím ezek : 1. Fel a fegyvert ! 3. Pofádhoz az fegyvert ! 2. Készülj az tüzeléshez ! 4. Adj tüzet ! uiétermázsányi missilis levelet, okiratgyűjteményeket, eredeti és másolatban levő naplókat, kidolgozott irodalmi művek kéziratát, országgyűlési artieulusokat, ezéhszabályokat, jobbágy- és birtokösszeirásokat, gazdasági számadásokat, följegyzéseket stb. Én legalább is ilyen dolgoknak töredékes, kitépdesett leveleit figyeltem meg nála. Hogy még kik közt forgácsolódott el így a levéltár, nem tudom ; de valószínű, hogy nemcsak ez a 3 boltos vásárolt belőle.( Állítólag Poszler, Wesselényi-utczai boltoshoz is jutott t>elóle) 1907 nyarán lettem erősebben figyelmes vásárlás közben a harmadik boltos csomagoló papirosára, a melyből a tulajdonos állítása szerint előtte ismeretlen szász diákok már azelőtt garmadával válogattak. Ebben a Kemény-féle levéltár darabjait sejtvén, megvizsgáltam 1907 júniusában Vegh Sándornak az Egyetem-u. 7. sz. ház padlásán tartott ócska csomagolópapírjait. Bennük tényleg a Kemény-gyűjtemény romjaira akadtam s a 15 esztendőn át fűszerek és szalonna csomagolásával folytonosan fogyasztott készletből sajnos már csak két ládányit tudtam az Erdélyi Nemzeti Múzeum számára megszerezni, köztük Sinkai krónikájának censori bírálatát, az Erdélyi tudós társaság egynémely munkálatait (Aranka, Éder stb.), e tagok leveleit, alapszabályaikat, valamely szepesi szásznak latin krónikájából való néhány töredék levelet. E kutatás óta utólag került le a padlásról, értéktelen holmik társaságában, az az ív papiros, a mely az alább közölt magyar vezénvszókat számunkra megőrizte.