Századok – 1909
Értekezések - MADZSAR IMRE: Egyének és tömegek a történelemben - I. 1
EGYESEK ÉS TÖMEGEK A TÖRTÉNELEMBEN. 5 hogy minden egyes esetben, minden nagy történeti mozgalomban egyoldalú túlbecsülés nélkül mutassa ki azt a részt, mely egyfelől az individuális erőknek, másfelől az általános okoknak tulajdonítandó.1 Hogy ez a feladat minő feltételekhez van kötve, minő szerepet játszik itt nemcsak az ú. n. subjectivitas, az egyéni ellenszenv és előszeretet, hanem mindenkori psychologiai tudásunk és éleslátásunk foka is, ezt később még közelebbről kell megvilágítanom. Csak abban az értelemben, melyet a fenti sorokban jellemeztem, beszélhetünk »kiegyenlítő« álláspontról (nem compromissumról) s ez az álláspont az, a melylyel bennünket Szentpétery tanulmánya megismertetni óhajt. Legyen szabad föltennem a kérdést, hogy teljes és hű-e az a kép, melyet a kérdés mai állásáról Szentpétery tanulmányából nyerünk ? A szerző túlnyomólag Barth nézeteivel foglalkozik. Röviden említi Lamprechtet, Bourdeaut, Leh mannt és szól a »collectivismus«-ról, mint általános irányzatról is. Természetesen jogunk van azt, a mi e nézetekben közös, mint általános eszmét emelni ki és a collectivista irányzat neve alatt foglalni össze. De másfelől azt se téveszszük szem elől, hogy e közös alapgondolat egyes concret jelentkezéseiben és indokolásaiban nem mindig mutatja ugyanazt az alakot. Még Barth és Lamprecht oly rokon nézetei sem födik mindenben egymást. Én azért azt gondolom, hogy ha a történelem collectivistikus magyarázatával szándékozunk foglalkozni, vagy általánosságban tekintsük azt, vagy pedig különkülön vegyük bírálat alá azokat a theoriákat, melyekkel ezt a magyarázatot egyik vagy másik író indokolni igyekezett. A collectivista felfogást magát is vagy mint collect!v jelenséget vagy pedig mint individuál-psychologiai adatot vehetjük vizsgálat alá. Midőn Szentpétery tanulmánya e kettő között mintegy középutat követ, ebből az a hátrány származik, hogy fejtegetéseiben nem mindig tudjuk megkülönböztetni az általános vonatkozásút attól, a mi csupán az egyesek véleményére értendő. 1 Lecky W. A fölvilágosodás keletkezésének és befolyásának történelme Európában. (Ford. Zsilinszky M.) Pest, 1872. I. k. 13. 1.
