Századok – 1909

Értekezések - MADZSAR IMRE: Egyének és tömegek a történelemben - II. és befej. közl. 97

106 DR. MADZSAR IMRE. lelki életnél ellenben tovább fel nem bontható, teljesen egységes jelenségek azok (mint pl. egy egyszerű hőérzet), a melyeket ily végső alkotóelemek gyanánt kell tekintenünk. Ügy látszik, hogy a míg az egyik esetben mindig collectiv elemekkel állunk szemközt, addig az utóbbiban oly jelenségekre is rámutathatunk, a melyek csakis individuálisaknak nevezhetők. Érdekes, mert nem szándékos, segélyt kínál itt nekünk a lélektannak egy újabb iránya, egy oly felfogás, mely ezeket az egyszerű érzeteket még további részekre hajlandó felbontani. Természetesen már a hypothesisek birodalmába lép át, midőn többet akar tudni a tapasztalatnál. De szükségét érzi e föltevésnek azért, hogy az azonos tartalmú, de különböző erősségű érzetek, meg az ú. n. féltudatos és egészen tudatos lelki jelenségek közötti különbséget megmagyarázhassa, illetve közös alapra vezesse vissza. Olyanforma összetételi viszonyokat lát tehát, mint a melyekre a physikai világból is vehetünk analógiát. A mint a legkisebb testrészecskék, akár atomoknak, akár más valaminek nevezzük azokat, egymagukban, elszigetelten nem képesek oly idegingert támasztani, a mely érzéki észrevételt kelt bennünk, •csak egyesült hatásukban : úgy ezek a hypothetikus lelki atomok is önállóan sohasem juthatnak tudatunkba. Legfeljebb az említett féltudatos jelenségek alkothatnak némi átmenetet a teljesen tapasztalaton kívüli tényezők és tudatos élményeink között. Tekintsük már most, hogy a társadalomban mindig olyasmi jut a közösség tudatára, a mi egyszerre több esetben, a közösség több alkotó egyénében van jelen, bár e mellett a tisztán egyéni jelenségekből keletkezett alaphangulat, a társadalomnak ez a homályos közérzete, a közösség tudatát kétségtelenül befolyásolja. Hasonló hatásban nyilvánúlnak meg az egyén tudatán belől az említett féltudatos és teljesen tudaton alóli tényezők. Tudjuk, hogy pl. hangérzeteinkkel mindig bizonyos felhangok járnak együtt, a melyeket közvetetlenűl sohasem érezünk, de a többi hangokra gyakorolt hatásukban biztosan megállapíthatunk. Bárhogy is áll a dolog ezekkel a föltevésekkel, annyit kimondhatunk, hogy nemcsak a magasabbfokú lelki jelenségek látszanak •collectiv természetűeknek, de nincs kizárva még az sem, hogy