Századok – 1909

Értekezések - MADZSAR IMRE: Egyének és tömegek a történelemben - II. és befej. közl. 97

KO ¥ ÉKEK ÉS TÖMEGEK A TÖRTÉNELEMBEN. 105-monographikusabb valamely történelem, annál kisebb emberek fognak a szószerint megemlítettek között szerepelni. A legszerényebb egyesületnek is megvannak a maga kiváló emberei. Barth meghatározása tehát a legteljesebb individuálismusnak is tárt kaput nyit. Még fontosabb azonban, hogy a társaságok fogalma révén a történetírás még egyáltalában nem jut egy kalap alá a természettudományokkal, általában az elvont, általános tételeket alkotó tudományokkal. Pedig Barth erre gondol : a történetírás és a természettudományok módszerét közös szempontok alá igyekszik állítani. De folytassuk tovább a fogalmak pontosabb meghatározását. Világos, hogy a collectivum szóban sem rejlik egyéb viszonylagosszempontnál, mely ugyanarra a dologra majd alkalmazható, majd feloldható és teljesen ellentétes szemponttal helyettesíthető, S ha előbb a társaságoknál tértünk el a szokott szemlélettől, mikor őket individuumoknak mondottuk, most megfordítva, hasonló szempontváltoztatással az ember-egyéneket fogjuk collectivumoknak nevezni. Jogunk van hozzá, hiszen az egyén mind testi, mind szellemi tekintetben összetett. A mi az előbbi szempontot illeti, csak említenem kell, hogy a biologusok a szervezeteket sejt-társaságoknak szokták nevezni. Lélektani oldalról még világosabb, bogy az egyéni lelki jelenségek is összetett természetűek, nemcsak a társadalmi köztudat, mely velük itt szembeállítható. Az integratio foka lehet kisebb vagy nagyobb, maga az összetettség kétségtelen. Legfeljebb a részletesebb összehasonlítás vezet rá bennünket egy különbségre az összetétel módjában, melyet érdekességénél fogva legyen szabad itt fölemlítenem. Ha alkotórészeire bontjuk valamely társadalom teljes köztudatát s az elemzést mindaddig folytatjuk, a míg csak collectiv jelenségekkel állunk szemközt, végső alkotóelemek gyanánt oly collectiv jelenségeket fogunk találni (Firenze guelf-sympathiája), a melyek egyforma részekből, együttélő emberek azonos érzéseiből összetett egységeknek tekintendők. Az egyéni vannak. Rousseautpl. alacsonyabb színvonalra helyezi, mint többi hőseit. (Hősökről, ford. Végh A., Budapest, 1900.)