Századok – 1909

Értekezések - MADZSAR IMRE: Egyének és tömegek a történelemben - II. és befej. közl. 97

EGYÉNEK ÉS TÖMEGEK A TÖRTÉNELEMBEN'. 103 ez a szóhasználat szokatlan. Mint Freytag említi, Eanke nem egyszer sorol az individuális fogalma alá intézményeket, erköl•csöket és szokásokat, tehát olyasmit, a mi kétségtelenül collectiv jelenségnek tekintendő.1 A Ranke-iskola »eszméi «-ról maga Lamprecht mondja egy helyen, hogy azok mindig valami singularisai jelentenek.2 Mivel pedig Lamprecht a singularis és individuális szókat felváltva használja,3 látnivaló, hogy az itt tárgyalt kétféle értelem nála is előfordúl, a nélkül azonban, hogy állandóan és következetesen megkülönböztetné őket egymástól. Már a biologusok pontosabbak ugyanebben a dologban. Kiindulván abból, hogy tudományuknak tárgyát állati és növényi individuumok alkotják, mindjárt szükségét érzik annak, hogy •e terminus értelmét pontosabban meghatározzák. Kiderül ekkor, hogy az individuumoknak többféle fokozatáról lehet beszélni. Az elsőbe az egysejtűeket sorolják, a másodikba a metazoonokat, a harmadikba pedig az állattelepeket, állattársadalmakat stb.4 Ha az utolsó kört következetesen kiépítjük, az emberi közösségek is ide számítandók, úgy hogy a biologia szempontjából az emberi társadalmak az individuum fogalma alá jutnak. De nem is egyedül itt fordúl elő, hogy a mikor a népek és nemzetek egységes természetét akarjuk kiemelni, ezt az által teszszük, hogy magasabbfokú individuumoknak, nagyobb egyéneknek nevezzük és •ezek mintájára tárgyaljuk őket.5 Látjuk ebből, hogy mily keveset mond Barth azon meghatározása, mely a történelem tárgyáúl az emberi társaságokat jelöli meg. Voltaképen még az sincs benne e meghatározásban, a mit Barth mondani akar. A társadalom nemcsak collectiv 1 W. Freytag, Über Ranke's Geschichtsauffassung und eine zweckmässige Definition der Geschichte, Archiv für systematische Philosophie 1900, 324. 1. • K. Lamprecht, Die kulturhistorische Methode, Berlin 1900, 22. 1. 3 Ugyanígy Szentpétery. 4 Verworn egyenesen öt fokozatot különböztet meg (Allgemeine Physiologie, 2. Aufl. Jena, 1897, 65. 1.). 5 A társadalmi csoportoknak egységes lényekként való felfogásáról Platótól kezdve az egyházatyákon át a modern államjogi és szerves társadalomtani elméletekig 1. Tegze Gyula, A szerves társadalomtani elméletek <és az állam személyiségének theoriája. Budapest, 1900.