Századok – 1909

Értekezések - MADZSAR IMRE: Egyének és tömegek a történelemben - II. és befej. közl. 97

EGYÉNEK ÉS TÖMEGEK A TÖRTÉNELEMBEN'. 99 lános — ez esetben a lélektanilag vagy erkölcsileg typikus — itt szorosan összeolvad az egyes esettel, nem választható el tőle s nem formulázható külön, mint a természettudományok törvényei. 1 Yégelemzésben mégis naturalistikus hajlamokra vezetendő vissza mind Barth »fogalmi történetírás «-a,2 mind pedig Lamprecht azon törekvése, hogy fogalmakban látja azt az erjesztő anyagot, a melynek bevitele a történetírást tudományosabbá teheti.3

A természettudományok ideálisnak tekintett mintája az, a mi itt a háttérben irányadó. Pedig nincs-e Rickert szerint petitio principii abban, ha a tudományt mint az általánosra törekvést definiáljuk, minthogy ebben a meghatározásban már eleve azt vettük tudománynak és azt tekintjük mintaszerűnek, a mire az általános irányzat tényleg jellemző.4

Ezért van azután szükségük Barthnak és Lamprechtnek az aesthetikai szemlélet, művészet kisegítő körére, a melybe mindazt belesorolják, a mi a tudományosnak ismert disciplinákból a fenti meghatározás értelmében kiesik. De nem is kell többet mondanom, mint hogy majdnem mindegyik philosophus, a ki Lamprecht rendszerével foglalkozott (Münsterberg, Rickert, Freytag V., Spranger stb.), megtette ezzel zu spiegeln scheint, ivás z. B. der Biographie ihren unvergleichlichen Reiz verleiht.« W. Frey tag, Über Ranke-, GeschichtsauSassung (Archiv für systematische Philosophie 1906). 334. 1. — Világosan benne van ( z a szempont már Livius szavaiban is, melyekkel a történetírás értékét m ghatározza : »hoc illud est praecipue in cognitione rerum salubre ac frugiferum, omnis te exempli documenta in inlustri posita monumento intueri, inde tibi tuaeque rei publicae quod imitere capias, inde foedum inceptu, foedum exitu, quod vîtes..- Das alte Wahre fass es an ! 1 Ezért teljesen egyoldalú az, a mit Pikler Gyula mondott a történelemről a pécsi congressuson. (A szabadtanítás congressusának naplója. Budapest, 1908. 169. 1.) A »megértés« és »megmagyarázás« fogalmainak oly tekintélyes philosophiai hagyománj nyal biró megkülönböztetését Pikier itt teljesen ignorálja. s P. Barth, Fragen der Geschichtswissenschaft (Vierteljahrschrift für wissenschaftliche Philosophie 1899, Bd 23.). 3 K. Lamprecht, Die Kulturhistorische Methode, 1896. 38. 1. 4 H. Rickert, Die Grenzen der naturwissenschaftlichen Begriffabildung, 1902, 252. 1. 7*