Századok – 1908
Tárcza - Szádeczky Lajos: Az oláh telepítés kérdéséhez 938
938 TÁRCZA. adta volnEua helyes magyarázat kulcsát. Mert ebből a meghatározásból következtethette egymástól függetlenül két történetíró, hogy a csatatérül szolgált Belegrave mezejét a pannonhalmi apátság lábánál kell keresni. Más szóval, hogy akkoriban két Belgrád létezett : a magyar-bolgár határvár, meg egy másik a Duna-Rába-menti síkon. Ez egyszer tehát az annyiszor lebecsült Albertus nem mondott bolondot ; egyébiránt is a bolgárokról és az Alduna-menti Belgrádról egészen helyesen csak utóbb, a maga helyén (Bong. I. 199.1.) kezd beszélni. Azzal a kérdéssel : nem lehetne-e ennek a Győr-vidéki Fehérvárnak helyét pontosabban kinyomozni, a mi íróink közül lényegileg csak Fauler Gyula foglalkozott, a ki Táplán(y) helységben, a pannonhalmi apátság egykori birtokában véli Belegrave-t felismerni.1) Hátra van meg a vitás kérdés története. Nevezetes, hogy Sybel (Gesch. des I. Kreuzzugs, 1841.) bírálója Stemel, rámutatott Sybel hibájára és Spruner-Menke (Handatlas, 37. sz. térkép) ennek megfelelően hozzávetőleg helyesen tüntette fel Belegrave fekvését. Ámde Stenzel figyelmeztetése feledésbe ment. Hogy még Sybel másodikkiadása sem vett róla tudomást, az abban leli magyarázatát, hogy ezt a kiadást a kiadó, Sybel akarata, sőt tiltakozása ellenére (és javítatlanúl) küldte a nyomdába. így hát Kugler Bernát érdeme, hogy (nem is tudva Stenzelről) a Belegrave-kérdést felvetette és tisztába hozta, midőn Hagenmeyer Peter der Eremite cz. művének a Sybel-féle Iiistorische Zeitschrift hasábjain (1888. 44. köt. 22—44. 1.) bírálatához fogott. Ez a Peter der Eremite und Albertus Aquensis cz. tanulmánya az, melyhez maga Sybel utóiratot fűzött (44. 1.) s a maga részéről bevallotta tévedését. Ez az a dolgozat, melyre az azóta megszűnt Magyar Tanügy-ben (Gj foly. I. köt.) történetíróinkat figyelmeztettem, de körülbelül oly eredménynyel, mint Stenzel. így tehát Pauler Gyula és Kropf Lajos figyelmét is kikerülte a dolog, örvendek, hogy az utóbbinak kérdésére meg tudtam adni a választ. Mangold Lajos. AZ OLÁH TELEPÍTÉS KÉRDÉSÉHEZ. (Válaszú1 Karácsonyi János megjegyzéseire.) A Századok f. é. szeptember-havi füzetében III. András királynak egy addigelé ismeretlen oklevelét közöltem 1292-ből, mint legelső okleveles emlékét az oláh telepítésnek hazánk területén. Karácsonyi János a novemberi számban »megjegyzéseket« közöl »az oláh telepítés kérdéséhez.«2 ) Az 1292-iki oklevélről azonban ') Am. nemzet tört. az Árpád-házi királyok alatt, I. 250. 589. 11. 3) Századok, 1908. 847. 1.
