Századok – 1908

Értekezések - LUKINICH IMRE: Keresdi báró Bethlen Ferenc 1601–1653. - III. befejező közlemény 884

KERESDI BÁRÓ BETHLEN FERENCZ. 889 sem Kegyelmednek, sem magamnak nem javaihatom, hogy az egész respublicával feltegyünk csak az kozák erejével.« *) A fejedelmi udvar ezek alapján, a Klobusiczkytól vett tudósítások hatása alatt, a várakozás álláspontjára helyezkedik. A tárgyalásokat nem szüntetik meg egyik féllel sem, — nem engedték ezt maguk a dissidensek sem — de határozottabb tevékenységtől tartózkodnak, egyelőre a körülmények, a külpolitikai viszonyok várható alakulásaira bízva a továbbiakat. Ezek ismertetése azonban már feladatunk körén kivűl esik. II. Rákóczy György, miután a kozákokkal és a lengyelekkel folytatott diplomácziai tárgyalásai a várt eredményre nem vezettek s erre kilátása a közel jövőben sem lehetett, rendezni kívánta azt a viszonyt is, mely őt a linczi béke értelmében III. Ferdinándtól I. Rákóczy György részére átengedett hét északkeleti vármegye birtoklása által a magyar királyhoz fűzte. E vármegyék közül ötöt — ugyancsak a linczi béke szerint —I. Rákóczy György temetése után fia azonnal átengedett Ferdinándnak,2

) Szatmár és Szabolcs vármegye s a Hegyalja körül elterülő néhány kisebb birtok azonban továbbra is tulajdonában maradt.3) Ezen, némi tekintetben közösnek mondható birtoklás miatt természetesen többször fordultak elő közgazdasági és közigazgatási ellentétek, a melyek részben a magyar király, részben az erdélyi fejedelem jogkörét, esetleg érdekeit érintették s ritkán szolgáltak az együttérzés ápolására. II. Rákóczy Györgynek, ha tényleg komolyan gondolt a lengyel korona elnyerésére, gondoskodnia kellett a magyar királyhoz való viszonya szabatos megállapításáról, hogy erről az oldalról fedve legyen ; nem akarta tehát, hogy néhány függőben lévő ügy a jövőben bonyodalmaknak legyen okozója. Már 1649 végén elhatározta, hogy követséget küld Bécsbe, mely hivatva lesz az erdélyi fejedelem és a magyar király viszonyát az említett vármegyékben méltányosan rendezni. Ennek a feladatnak megoldásához azonban közjogi tudás, a linczi béke részleteinek s a III. Ferdinánddal még ennek megkötése után is folytatott alkudozásoknak alapos ismerete volt szükséges. A Rákóczy család mindezen kellékeket Bethlen Ferenczben látta ;4) őt sze') 1649 nov. végéről (részletezőbb kelet n.) .való levele. (Szilágyi: Erdély és az északkeleti háború, I. k. 59. 1.) ') Okmánytár II. Rákóczy György dipl. összekött. tört. 7. 1. с s köv. 3) Szalárdi : Siralmas m. krón. 255. 1. Erd. Orszgy. Emi. XI. k. 4. 1. 4j II. Rákóczy György levele 1650 jan. 22-ről. (Szilágyi : A két Rákóczy családi levelezése, 414. 1.) »Császárhoz való menése Bethlen Ferencz uramnak igen tetszik nekem édes bátyám uram, — felel erre Zsigmond 1650 febr. 2-án, — sok gonosz akaróinknak bedugódik szájok.« (Szilágyi id. m. 417. 1.)