Századok – 1908

Értekezések - LUKINICH IMRE: Keresdi báró Bethlen Ferenc 1601–1653. - III. befejező közlemény 884

888 LUKINICH IMRE. »Megmondottam, quod versantur inter ignem et aquam, lássák mit cselekesznek ; nem hisznek az kozákok sem az királynak, sem pedig a respublicának ; ha Ngtok nem akarja az dolgot, töröknek adják az országot.« Megfontolásra méltó dolgok, felelék neki a dissidensek. De csak ennyiben nyilvánult náluk a hatás. Maga Lubienecki sem biztatta sok jóval, ezt mondván : »Non posse fieri aliquam mutationem, nisi degradato aut defuncto rege.«1) Ugyanígy nyilatkozott maga Radzivill, pedig őt Klobusiczky arról is felvilágosította, hogy az ő követségével egyidejűleg Chmelnicki követei is tárgyalnak II. Rákóczy Györgygyei,-') kinek »szeműit, segítsígit sollicitálják.« — »Ugy látom Kegyelmes uram, — összegezi benyomásait Klobusiczky — nem bánnák némelyek, ha lenne valami, de azért, hogy magok cooperálnának in primo motu, azt bizony senki nem cselekeszi, félvén attúl, hogy markokban ne szakadjon.« A hetman merész biztatásainak tehát nem kell mindenben hinni, határozott ígéretet pedig Rákóczy egyáltalában ne adjon nekik, mert a kozákok Radzivillt is »kínálták azzal az állapattal, melylyel Ngtokat.«3) Klobusiczky követsége végeredményben tehát óvatosságot ajánlott a Rákóczy-háznak úgy a kozákokkal, mint a közönyös lengyel dissidensekkel szemben, kik belátják ugyan a helyzet tarthatatlanságát, de azért »nemo est, qui caput per se erigat.«*) Már pedig a fejedelmi család, főleg Zsigmond, épen ezek hozzájárulásától tette függővé a kozákokkal való szövetséget. »Nem látok módot benne, — írja Zsigmond fejedelmi bátyjának — hogy Kegyelmed akár maga, akár az én részemre cathegorice resolválhassa magát, akármint kévánják az kozák követek, valamíg Lengyelországban levő jóakarói tetszéseket nem veszi. . . mert vagy vagyon Lengyelországban oly jóakarója Kegyelmednek és nékem, hogy ezt az állapatot akarja, vagy nincsen. Ha vagyon, nagy offensájokra, sőt idegenségekre leszen, hogy hírek nélkül esik az dolog, az miben segíthetnének is, vagy nem cselekszik osztán, vagy nem tudván az dolgot s ahoz magokat alkalmaztatni, olyat cselekszenek, az mely Kegyelmednek kárára inkább, mintsem hasznára leszen. Ha nincsen olyan jóakarónk Lengyelországban, ki azt akarná, én jó lelkemismereti szerint írom, >) Klobusiczky ugyanazon jelentésében. (Szilágyi id. m. I. köt. 68—69. 1.) »Én nem tudom, miért gazdálkodunk beste к . . . fiaknak, nekönk senki semmit sem ad« — fakad ki Klobusiczky. Kétségkívül ez követségének legreálisabb eredménye. -) Tetera követsége volt ez. Erre vonatkoznak Szilágyi tent id. m. I. к. 55—68.11. valamint a Tört. Tár 1887-iki évfolyamában közölt iratok is. =) 1649 decz. 26-iki jelentése. Tört. Tár, 1888. 114—115. 11. 4) Ugyanott.