Századok – 1908

Értekezések - LUKINICH IMRE: Keresdi báró Bethlen Ferenc 1601–1653. - III. befejező közlemény 884

886 LUKINICII IMRE. a királyválasztás eshetőségei miatt nem tartotta s a maga részére előnyösebbnek vélte a János Kázmérral való szövetséget, kit a külföldi uralkodókon kívül a lengyel főnemesség tekintélyes része is támogatott. Azonban még a választási harcz alatt tapasztalhatta, hogy a kozákság politikai elismertetését sem János Kázmértól, sem a lengyel rendektől nem várhatja, s ezért most ő szólította fel (nov. 17-én) I. Rákóczy Györgyöt fegyveres interventióra.1) II. Rákóczy György ezt »Istennek indításából való« dolognak tulajdonította, »azonban — úgymond — nem az magunk, vagy öcsénk személyinkben való promotióra« aspirál, hanem »az közönséges jónak elémozdítását, annak az nevezetes respublicának az intestinum által következhető nagyobb romlásból való kiszabadítását, mindkét részről az keresztyén vérnek ontásának eltávoztatását s minden dolgoknak igazságos complanatiókban való vételek után azoknak jó karban való állatásokat« kívánja. Ezért elvileg, Chmelnickivel szövetségben,2) egyetért a Lengyelország ellen vezetendő hadjáratot illetőleg, de annak megvalósítására egyelőre nem gondolhatott. Az erdélyi főrendek, kiket II. Rákóczy György Chmelnicki sürgetéseiről és Ígéreteiről felvilágosítani (1649. jun. 14.) jónak látott, határozottan ellenezték a hetmannal János Kázmér ellen való szövetséget. »Nem lehet, hoc rerum statu, mind portai s mind római császárra nézendő s mind egyéb félelmes okokra nézve«, kiváltképen, mert »fundamentum nélkül nem tanácsos dolog ő Ngoknak magokat praecipitálni«3) a lengyel királylyal szemben, ki ellenséges indulattal Erdély irányában nem viseltetik, hiszen a minap követe, Wielopolski által a fejedelem barátságát kérte.1

) Ez a »fundamentum« azonban, mire a Rákóczy-ház bizalmasai hivatkoztak, hamarább előttük volt, mintsem várták. A kozákok és lengyelek aug. 15—16. körül Zborownál döntő csatát vívtak, melyben a lengyel hadsereg teljesen megsemmisült s János Kázmér az aug. 19-én kötött zborowi békében kénytelen volt Chmelnicki minden követelését teljesíteni.6) Erdélyben már szept. elején megtudták az eseményeket,6

) valamint a kozákokkal s az ezek szövetségében lévő tatárokkal kötött szerző-J) Szilágyi S. Erdély és az északkeleti háború, I. k. 6. 1. 'I ') Szilágyi S. Okmánytár II. Rákóczy Gy. dipl. összekött. tört. 3.1. ») Tört. Tár, 1889. 332—334. 11. ') Tört. Tár, 1889. 336. 1. és Rákóczy Zsigmond levele Györgyhöz. 1649 máj. 6. (Szilágyi : A két Rákóczy családi levelezése, 407. 1.) A fogadtatás, úgy látszik, Bethlen Ferenczre volt bízva. 6) Szilágyi : Erdély és az északkeleti háború, I. k. 27. 1. 6) Tört. Tár, 1887. 668—669. 11. és Lubienecki 1649 szept. 7-én kelt tudósítása. (Szilágyi id. m. I. к. 50—51. И.)