Századok – 1908

Értekezések - LUKINICH IMRE: Keresdi báró Bethlen Ferenc 1601–1653. - III. befejező közlemény 884

LUKINICH IMRE. KERESDI BÁRÓ BETHLEN FERENCZ. 88 5 dékot nem tűrt.1

) Az országgyűlés azonban, jóllehet hangoztatta »mindenekben nagy tökélletes engedelmességét« a portához, egészben véve azon az elvi állásponton volt, melyen az öreg fejedelem, hogy t. i. az adófelemelés igazságtalan és törvénytelen. A követelések teljesítésével tehát épenséggel nem siettek, hanem követséget kiildének a portára, általok »alázatosan esedezvén hatalmas császárunk előtt, megtekintvén régi ősinknek az fényes portához szabad akarat szerént való engedelmességét és minekünk is igaz tökéletességünket, régi adófizetésünkben és jó szokásunkban tartana meg«,2

) — a mit a porta természetesen következetesen megtagadott.3

) Bethlen Ferencz a gyulafehérvári országgyűlésről haza, Keresdre tért pihenni. Az utolsó évek izgalmai és fáradalmai, melyektől magát az események váratlan fordulatai miatt nem kímélhette, egészségét megrendítették. »Betegeskedését hallottam Kegyelmednek,— írja Rákóczy Zsigmond — de nem kedvetlen füllel, mivel az mint hallom, úri nyavalya érte az Kegyelmed lábait, az mely nyavalya az sok aranyot és gazdagságot érezvén, az gazdagság penig jó és kedves lévén, elhiszem, maga is Kegyelmed inkább akarja az jót, mintsem eltávoztatná magátúl. Abból is mindazáltal, hogy Isten Kegyelmedet meggyógyítsa, szívből kívánom.« 4) Keresden való tartózkodása azonban nem jelenti egyszersmind a közélettől való visszavonulását is. A gyulafehérvári udvar, de a dissidensek és a lengyel Rákóczy-párt előtt is Bethlen volt egyik képviselője a Rákóczyak lengyelországi aspiratióinak, mint a ki Lengyelország viszonyait az akkori erdélyi diplomaták közt a legalaposabban ismerte és a kit a Rákóczyak lengyel hívei legkiválóbbjaihoz személyes barátság fűzött. Az összeköttetés Bethlen és ez utóbbiak közt még János Kázmér megválasztatása és megkoronáztatása után is fennállott, főleg azon események kapcsán, melyek a kozák-lengyel háborúval vannak összefüggésben. I. Rákóczy György, mint láttuk, már a kozák mozgalom kezdetekor felismerte annak nagy jelentőségét lengyel királysági törekvései tekintetéből s kereste is hetmanjuk szövetségét. De azt is láttuk, hogy Chmelnicki a szövetséget politikai czélnak J) »Az török gyülekezetit és gonosz szándékát értjük, kiben Isten se bocsássa őköt elő.« Rákóczy Zsigmond levele Debreczeni Tamáshoz, 1649 jan. 1. Tört. Tár, 1887. 436. 1. 2) Hon és külföld, 1841.289—290. 11. Török-magyarkori államokmánytár. III. к. 418. 1. 3) Serédi portai főkövet levele. 1649 máj. 2. (Szilágyi : Okmánytár II. Rákóczy Gy. dipl. összekött. tört. 17. 1.) *) 1649 jul. 28-án kelt levele. (Eredetije a gr. Bethlenek keresdi levéltárában.)