Századok – 1908

Értekezések - HÓMAN BÁLINT: Őstörténetünk keleti forrásai 865

880 HÓMAN' BÁLINT. delmi méltóság inkább azt a fokát mutatja az állami fejlődésnek, mely a monarchiává alakulást megelőzi. A nemzet még törzs­szervezetben él, közös uralkodója nincs ; vannak azonban közös vállalatai, hadjáratai, s a külfölddel szemben egy egészet alkot, az összetartozás tudata világosan megvan. A véd- és dacz-szövet­ség, mely az ily nomád népek törzsei közt fennáll, harczok idejére egy nemzetté tömöríti a törzseket, s minél komolyabb össze­ütközéseik vannak más népekkel, annál fontosabbá válik az egységes vezetés. Nagyobb hadi vállalatokat fővezér nélkül kivinni nem lehet, a magyarok is ilyen alkalmakkor vezérré választanak egyet a törzsfők közül, javakorbeli vitéz embert, ki e méltóságnak legjobban meg tud felelni. Ilyen fővezér volt Előd »első vajda«, s e fővezéri méltóságot nevezték kendé-nek a magyarok. Ibn Rosteh szövegéből világosan kitűnik a kende hadvezéri hatásköre, — ő vezeti hadba a lovasokat.1) A had­vezéri hatalom harcz idejére szólt, béke idején a kende szerepe megszűnik. Belső viszályok, pereskedések elkerülése végett szük­ségessé vált egy olyan méltóságnak elismerése, a melynek tekin­télye előtt a nemzet tagjai meghajoljanak, a kinek tanácsát vitás ügyekben, komoly események idején meghallgassák. A család­ban az apa, a törzsben a vajda viszi e méltóságot, egyesítve sze­mélyében a hadvezéri és bírói tisztet. A nemzetnél, mely hét törzsből állott, olyan emberre, kinek tekintélye legyen mindenki előtt, a vajdák legöregebbjei, a tapasztalt, bölcs emberek közt találtak, kik ifjúkorukban a harczmezőn dicsőséget s életkoruk­kal bölcsességet, tapasztalatot szereztek. Ilyen bölcs emberre bízták a vitás ügyek elintézését, Ítélete elé vitték a pereket s meg­hallgatták tanácsát, megfogadták szavát minden ügyben. Ebből a méltóságból állandó bírói hivatal fejlődött, a gyula (dsila, gylasz) méltósága, a mit Előd kende idején Álmos vajda viselt.2) Béke " idején ott járó idegen előtt különösnek is tűnt fel, hogy min­denki a gyula szavára hallgat, ó kormányozza tanácsaival a nemzetet, döntő szava van harcz és béke ügyében s mégis a fővezér a kende. Hogy mindemellett még sem mondják íróink a kendét csak névleges uralkodónak, mint a kazár kánt, az csak azt mutatja, hogy nekik biztos tudomásuk volt a hatáskörök megosztásáról, vagyis a kende katonai s a gyula bírói hatal­máról. A harmadik fejedelmi méltóság, mit Konstantinus említ, a horka, valószínűleg szintén megvolt már e korban. Helyettese, segítőtársa lehetett a gyulának s egyúttal talán ellenőrzője is. ') A kende katonai hatáskörére mutat czíme is, mint gróf Kuun Géza mondja. M. H. K. 218. 1. s) Konstantinus Előd szájába adja, hogy Almos az utána való vajda.

Next

/
Thumbnails
Contents