Századok – 1908

Értekezések - HÓMAN BÁLINT: Őstörténetünk keleti forrásai 865

ŐSTÖRTÉNETÜNK KELETI FORRÁSAI. 881 Magából a szövegből s Konstantinus császár értesítéséből tűnik ki, hogy az ősi alkotmányról adott tudósítás csak Lebediából származhatott. Igaz ugyan, hogy a fejedelmi méltóság lényegében nem más, mint a kende hivatalának örökössé tétele, ki mellett a gyula és horka hivatali hatásköre is megmaradt. Kizárják azonban a körülmények, melyek következtében Árpádot fejedelemméválasztották, e leírásnak az Etelközből való származását. Erős, egységes vezetésre volt szükség az etelközi tartózkodás idején. Két ellenség közé szorítva, folytonos harczok közt telt a magyar élete, Árpád fejedelemnek minden tehetségét meg kellett feszítenie, hogy a nemzet életben maradhasson. Szinte megszületett egy pillanatra a katonai autokrata királyság. Ebben a helyzetben háttérbe szorult a gyula, az ő feladatait is a fejedelem végezé, annál is inkább, mert a gyula méltóságát élete végéig Álmos, a fejedelem apja viselte. Árpád életében a gyula méltósága a tanácsadásra és bíráskodásra szorult, a nemzet ügyeit békés időben is maga a fejedelem intézte, habár első sorban fővezér volt is. Feltűnőnek látszik ily korai fejlődés fokán a hadvezéri és bírói hatáskörnek teljes szétválasztása, hogy azonban ez így történt, azt nem magasabb politikai fejlettség, nem az egyeduralomtól való félelem hozta magával, csupán és kizárólag az észszerűség vezette erre őseitíket, s valószínűleg eszükbe sem jutott e méltóságok választásánál más, mint hogy a tisztségre legalkalmasabb egyént helyezzék e polczokra. Saját törzsének a kende volt bírája s a gyula is maga vezette törzsét a harczba, hacsak nagyon öreg nem volt már ; az egész nemzettel szemben azonban az öreg, megfontolt gyula csupán bírói hatalmat gyakorolhatott ; a hadvezér (kende) méltóságára nem volt ilyen öreg ember képes, oda más kellett, a fiatalabb s vitéz törzsfőnökök közül. íróink legtöbbje Árpádot nézi kendének s az ő helyettesévé — úgy vezéri, mint bírói hatalmában — teszi a gyulát. Az arab tudósítást Etelközből származtatok máskép nem is gondolkozhatnak. Marczali megpendíti az eszmét, hogy az arab írók Lebedet nézik kendének s Árpádot gyulának, vagyis a fejedelemválasztás után a régi fővezér méltósága megmaradt, de a tulajdonképeni hatalmat már a fejedelem viszi ;*) két lappal odább azonban vitatja, hogy Árpád a kende s helyettese a gyula, kinek hivatala kizárja, hogy a fejedelemségnél régibb eredetű legyen.2) Illés már határozottan kimondja, hogy a kende méltóság *) Marczali Henrik : A vezérek kora és a királyság megalapítása. Budapest, 1895. 44. 1. a) U. o. 46—47. 1. SZÁZADOK. 1908. X. FÜZET. 56