Századok – 1908
Történeti irodalom - Kretschmayer; Heinrich: Die österreichische Zentralverwaltung; l. Fellner. - Laban Antal: Az Árpád-házi Szent Erzsébet legendák irodalmunkban. Ism. Gálos Rezső 840
840 • TÖRTÉNETI IRODALOM. 840 is nagy haszonnal forgathatja minden szakemberünk. A cartographiai fejezet egymagában is nagybecsű részlet. A természettudományi részben a praehistorikus koponyákról dr. Weissbach nyug. főtörzsorvos értekezik. A 214 szövegrajzzal már magában gazdagon illusztrált kötetet 11 fénynyomatú tábla egészíti ki, jobbára a bosnyák Karsttypusokról Richter által felvett fényképek után. Az immár tíz kötetre gyarapodott bosnyák-herczegovinai tudományos közlemények a Bosznia-Herczegovinára vonatkozó ismeretek gazdag tárházát képezik máris, s nagyon örülhetnénk, ha ezt a példát Nemzeti Muzeumunknak nem csupán természeti tára, de a régiségtár is mielőbb ilyen vállalattal követné. TÉGLÁS GÁBOR. Az Árpád-házi Szent Erzsébet legendák irodalmunkban. Irta Laban • Antal. Budapest, 1907. Franklin-társ. kny. 8-r. 128, 2 1. Szent Erzsébet születésének hétszázadik évfordulója az egész európai történet- és irodalomtörténetírás figyelmét a Wartburg lakójának emléke felé fordította. Nálunk is több érdemes munka jelent meg, mely II. Endre leányának legendáiról új és új eredményekkel állott elő. A legérdemesebb közöttük Laban Antal ezen munkája, mely philologiai módszerrel, összehasonlító irodalomtörténeti alapon tárgyalja a magyar Erzsébet-irodalmat. A könyv szerzője — lépten-nyomon meglátszik — Katona Lajos kitűnő iskolájából került ki. Ezért mozog oly biztonsággal a középkor irodalmában, a Legenda aurea, Temesvári Pelbárt, Laskai Osvát, vagy a Discipulus világában, ezért vezeti az olvasót olyan tájékozottsággal a sötétnek mondott, mert nem ismert középkornak irodalmi phasisain. A legenda forrásaúl Marburgi Konrád levelén kívül, melyet ez IX. Gergelyhez intézett (Epistola Conradi, 1232.), — mint első életrajzot — a római Yittoro Emanuele-könyvtár Vita-]át említi meg s ezt Lemmens-szel együtt hajlandó a Vita b. Francisci szerzőjének, Celanói Tamásnak tulajdonítani. Az 1236-iki Libelluson és Heisterbachi Caesar két munkáján kívül, mint külön csoportba tartozó történeti forrást sorolja föl azt a művet, a melynek a Tamás-féle életrajzban és a Libellusban elő nem forduló részletei is voltak s a melyből a legendák elsősorban merítettek. Ennek a műnek Laban szerint egy, a szentté-avatási per jegyzőkönyvein alapuló franciskánus életrajznak kellett lenni. Legendái forrásokúi pedig Apoldai Theodorik művét, a reinhardsbrunni supplementát és a Rothe-krónikát, illetőleg Rothe költeményét, jelöli meg. .f