Századok – 1908

Történeti irodalom - Wissenschaftliche Mitteilungen aus Bosnien und der Herzegovina X. Bd. Ism. Téglás Gábor 837

• TÖRTÉNETI IRODALOM. 839 a kiengesztelődést (= krvni mir). Befejezésül egy pap áldást osztva gyermeket keresztelt. Ezért a gyilkosság óta a családban született gyermekek keresztelését mellőzték az Ítéletig, melylyel a vérbosszú elintézésmódja megpecsételtetett. A törökök is annyira követték ezt a szokást, bogy a circumcisiót is (sisano komstvo) ekkor eszközölték. Ha nem volt keresztelni való gyermek, akkor a serdülők haját vágták le nagy ünnepélyességgel. Raguza a vele harczban állott Radoslav vajda fiának a békekötéskor (1432) 30 aranyat helyeztetett a keresztatya által fürteibe, akkora jelentőséget tulajdonított a ceremóniának. Létezett a nemesi bíróság, s az üldözöttek jus asyli-je is érvényben állott. Pavich Alfons (v. Pfaunenthal) helytartósági alelnök a Spalato közelében a Mosor planinán 1015-től Dalmáczia franczia kézre jutásáig (1806) létezett zwpa poljicka (szabad kerület) változatos múltját írja meg (157—344. 1.), annyival nagyobb előszeretettel, mert ősei is ott szerepeltek a veliki knez-ek, vagyis az elöljárók között. GentJie Ferencz arról a lengyel-bosnyák ezredről ír, melynek történetét idáig jobbadán csak Baczko generálisnak nyolczvan éves korában tollba mondott emlékiratai kritika nélküli feldolgozásából ismertük. Az ezred 1745-ben, a második sziléziai háborúban keletkezett lengyel és mohamedán zsoldosokból. Curcic Vejsil muzeum-őr a petrovaci kerület néhány praehistorikus erődít vény ét mutatja be mintaszerű rajzokban. A leletek egy része határozottan népvándorláskori, az V-ik századból. A tumulusokról megállapítja, a mit mi is erősíthetünk alföldi hunhalmainkról, hogy nem mindig temetkezési emlékek, s igen sokszor őrhelyek, sőt templom-romok. Különösen szép egy csuklós bronzfibula piros pászta zománczczal, a minőt a mi kelta emlékeink mutatnak. Legértékesebb czikke a kötetnek Richter Ede, az 1905 február 6-án elhalt gráczi tanár hagyatékából : Beiträge zur Landeskunde Bosniens und der Herzegovina, melyet dr. Lukás György, egyik munkatársa, rendezett sajtó alá és illusztrált. Ez az Oesterreichische Rundschau 1906-iki Vl-ik kötetében közzétett Bosnien cz. monographiával Bosznia-Herczegovina földrajzi alakulását, történeti és geologiai szempontból egyaránt széles látókörrel tárja elénk. (383—549. 1.) Illyricum fejlődésével a dalmata-pannon népek szabadságharczait is behatólag tárgyalja s az itt megfordult népek mindenikéről kimerítő és találó kritikával írt jellemzéseket nyújt. Mondanunk is felesleges, hogy a Karst fejlődéstanában e dolgozat épenséggel mintaszerű s nálunk