Századok – 1908

Történeti irodalom - Khevenhüller-Metsch; Rudolf gr. und Schlitter; Hanns: Aus der Zeit Maria Theresias. Tagebuch des Fürsten Johann Josef Khevenhüller-Metsch. Ism. Áldásy Antal 828

• TÖRTÉNETI IRODALOM. 833 -a napi politika eseményeiről ép úgy tájékoztatva volt, mint az udvari élet eseményeiről. Mégis a politikai vonatkozások háttérbe szorulnak a kultúrtörténeti vonatkozások előtt. E tekintetben e naplók kiapadhatatlan forrásai lesznek a kor kultúrtörténetének. Ep így rengeteg adatot tartalmaznak e naplók családtörténeti tekintetben is, mert Khevenhüller a monarchia főrangú "és nemes családainak családi viszonyairól is megemlékezik följegyzéseiben. Jóllehet e naplók elsősorban az osztrák történelem szempontjából értékesek, a magyar történet kutatója sem fogja azokat haszon nélkül forgatni, s főleg az e korban szereplő magyar urak egyéniségének megítéléséhez fog sok becses adatot belőlük meríthetni, valamint.a magyar viszonyok megértéséhez is. Khevenhüller hivatalából kifolyólag az uralkodót utazásaiban is mindenüvé elkísérte, magyarországi tartózkodása alatt is ott volt oldala mellett, és híven beszámol az eseményekről ekkor is csakúgy, mint mikor Bécsben a császári udvarnál tartózkodott. A Khevenhüller-féle naplók történeti értéke és jelentősége már régebben is ismeretes volt. Ismerte azok kultúrtörténeti fontosságát már Wolf Ádám is, a pesti egyetemen az 1852—1856 években az egyetemes történet tanára. Az akkor ismert, a Magyar Nemzeti Muzeum könyvtárában őrzött öt kötet anyagát »Áus dem Hof leben Maria Theresias« czímű munkájában 1858-ban nagyjából feldolgozta. Munkája már két évvel később második kiadásban jelent meg. Azóta pihentek az emlékiratok, mígnem 1904-ben az újabbkori osztrák történelmet mívelő társaság megbízásából a naplók kiadói foglalkozni kezdtek azok közzétételével. Eleintén az volt a terv, hogy csak kivonatban fogják azokat közzétenni, de hosszas tárgyalás után ezt elejtették és abban történt a megállapodás, hogy a naplókat minden rövidítés nélkül, teljes szövegükben fogják közrebocsátani. A történetírás szempontjából csak helyeselhető ez az elhatározás, mert minden, még oly körültekintően végzett kivonatolás is leszállította volna a közlemény értékét és megfosztotta volna a naplókat attól a közvetlenségtől, a mely így bennük megnyilvánul. A kiadó azonban nem szorítkozott csupán a naplók közlésére. Schütter tartalmas bevezetéssel látta el az első kötetet, melyben ismerteti a Khevenhüller családnak fényes múltját és hosszasan értekezik a naplóíró személyiségéről is. Ezt a bevezetést a levéltárak irataiból és a már kiadott művek adataiból építette fel. Azonkívül ott, hol a szöveg megkívánta, magyarázó jegyzeteket fűzött az egyes helyekhez. Különösen a II. kötet van bő kritikai és irodalmi apparatussal ellátva, mely javarészt a bécsi cs. és kir. udvari levéltár aktáiból van merítve, és a mely SZÁZADOK. 190F. IXj FÜZET. 53