Századok – 1908

Történeti irodalom - Khevenhüller-Metsch; Rudolf gr. und Schlitter; Hanns: Aus der Zeit Maria Theresias. Tagebuch des Fürsten Johann Josef Khevenhüller-Metsch. Ism. Áldásy Antal 828

• TÖRTÉNETI IRODALOM. 829 veszteséget. Aránylag csekély azoknak a naplóknak és emlékiratoknak száma, melyek közzététele a történeti irodalomra nézve valóságos nyereséget jelent; E csekély számúak közé sorolhatók azok a naplók, melyeket Khevenhüller János József herczeg, Mária Terézia császárné főudvarmestere hagyott hátra, a melyek e kor történetének kétségkívül egyik legbecsesebb forrását nyújtják. A nagyszabású kiadványból eddig két kötet látott napvilágot az újabbkori osztrák történelem művelésére alakult társaság megbízásából, az író egyik utóda, Khevenhüller-Metsch Rudolf gróf párisi osztrákmagyar nagykövet és Hanns Schiitter bécsi állami levéltárnok szerkesztésében. A naplók írója Khevenhüller János József herczeg 1706 julius 3-án született Khevenhüller Zsigmond grófnak Rosenberg Ernesztina Leopoldina grófnővel kötött második házasságából. Neveltetése az akkori főrangú ifjak neveléséhez hasonló volt, tanulmányait Bécsben végezte, néhány évet töltött a leydeni egyetemen és 1725-ben közigazgatási szolgálatba lépett, mint alsó-ausztriai kormánytanácsos. E pályán egészen az udvari tanácsosságig vitte, mesterei Eugen herczeg és Bartenstein báró voltak. Ez utóbbi vezette be a diplomácziai pályára is, melyre 1734-ben lépett. Első diplomácziai megbízatása Dániába vitte, hogy a lengyel örökösödési kérdésben VI. Károly császár részére a dán udvart megnyerje. Visszatérte után az általa teljesített szolgálatok jutalmáúl a cseh választófejedelemség képviseletével bízatott meg a regensburgi birodalmi gyűlésen, és a frankfurti császárválasztó gyűlésen is mint a cseh fejedelemség egyik képviselője vett részt. 1742-ben udvari főmarsallá neveztetett ki, 1744-ben pedig ismét diplomácziai megbízatásban működött. Frigyes porosz király betörése Csehországba ekkor állott küszöbön, s Mária Teréziának minden igyekezete oda irányult, hogy a porosz királyt a további hadi műveletektől visszatartsa. A császári politika akkor két irányban mozgott ; Szilézia visszaszerzése volt az egyik czél, a másik az, hogy Ferencz lothringeni herczeg, Mária Terézia férje, a császári méltóságot elnyerje. E politika érdekében történt Khevenhüller kiküldetése Drezdába és Hannoverbe: Az 1745 évi aug. 26-án Hannoverben kötött egyezség meghozta a kívánt eredményt és biztosította Ferencz herczegnek római császárrá választását. A választásnál mint egyik cseh megbízott, Khevenhüller is jelen volt. Visszatérve, egészen udvari szolgálatba lépett, a császár főkamarásmesterévé neveztetett ki, 1765-ben második, 1770-ben első főudvarmester lett. Mint ilyen, államminiszteri rangot viselt és tagja volt a miniszteri konferencziának is. 1763-ban birodalmi