Századok – 1908

Történeti irodalom - Khevenhüller-Metsch; Rudolf gr. und Schlitter; Hanns: Aus der Zeit Maria Theresias. Tagebuch des Fürsten Johann Josef Khevenhüller-Metsch. Ism. Áldásy Antal 828

830 • TÖRTÉNETI IRODALOM. 830 berezegi rangra emeltetett elsőszülöttségi joggal. Meghalt 1776 ápr. 18-án Bécsben. Felesége gróf Metsch Adolf leánya, Karolina Mária volt. Apósa 1751-ben adoptálta őt, mire császári engedélylyel nevét a Metsch névvel egyesítette. E kettős nevet viseli ettől kezdve a család herczegi ága. Házasságából tizenkét gyermek született ; legidősebb fia Zsigmond a hivatalnoki, második fia János József a katonai pályára lépett. Udvari főmarsallá történt kineveztetése évében, 1742-ben kezdte meg Khevenhüller naplói írását. Nem ő volt az egyedüli családja tagjai között, ki az írótollat is forgatta. Egyik őse Ferencz Kristóf az ismeretes »Annales Ferdinandei« szerzője. Khevenhüller János, ki 1573—1606-ig császári követ volt Madridban, szintén hagyott hátra naplókat s Lajos András tollából eredt az első, 1739-ben megjelent lovassági szabályzat. így János József herczeg ősei példáját követte, midőn maga is a naplóírásra adta magát. Naplói az 1742 évi január 5-ik napjával kezdődnek. Egészen 1775 október 15-ig vezette ő maga följegyzéseit. Fia az apja hagyatékában talált följegyzések alapján azután 1776 május haváig kiegészítette a naplókat. Ügy látszik, hogy János József herczeg a bejegyzéseket naplójába nem napról-napra tette meg, hanem rövid följegyzéseket készített a nap eseményeiről és e följegyzéseket később vezette be naplójába, többé-kevésbbé kibővítve. Sajnos, emlékiratai hiányosan jutottak ránk, egész évek hiányoznak a sorozatból. Hat kötetet a Magyar Nemzeti Muzeum Széchenyi országos könyvtára őriz belőlük, melyek a 1752—1755, 1758—1759, 1764—1767 és az 1774—1776 éveket tartalmazzák. Ezek közül az utolsó kötet, mely az 1774—1776 közti éveket tartalmazza, 1903-ban jutott a könyvtár birtokába Liechtenstein Rudolf herczeg első főudvarmester ajándékából. A midőn 1904-ben a Khevenhüller-naplók kiadásának terve fölmerült, Hanns Schiitter udvari és állami levéltárnok kutatásokat indított meg a hiányzó kötetek után. Sikerült is neki a család birtokában megtalálni az 1742—1749-ig és az 1770—1773-ig terjedő köteteket. Nem lévén kizárva annak a lehetősége, hogy a hiányzó kötetek is előkerülnek valami úton-módon, a szerkesztők a közrebocsátott és még kiadandó köteteket nem látják el folyószámmal, s így fentartják annak a lehetőségét, hogy az esetleg később előkerülendő kötetek a sorrend megbontása nélkül lesznek a kiadvány kötetei közé beilleszthetők. Щ A Khevenhüller-naplók írójuk egyéniségénél, hivatali állásánál fogva Mária Terézia kora történetének elsőrangú forrásai közé tartoznak. Khevenhüller, ki úgyszólván egész életét az udvar körében élte le, a ki legbensőbb bizalmas embere volt