Századok – 1908

Történeti irodalom - Khevenhüller-Metsch; Rudolf gr. und Schlitter; Hanns: Aus der Zeit Maria Theresias. Tagebuch des Fürsten Johann Josef Khevenhüller-Metsch. Ism. Áldásy Antal 828

TÖRTÉNETI IRODALOM. Aus der Zeil Maria Theresias. Tagebuch, des Fürsten Johann Josef Khevenhüller-Metsch, kaiserlichen Obersthofmeisters, 1742—1776. (Két kötet: 1742—1744. és 1745—1749.) Herausgegeben im Auftrage der Gesellschaft für neuere Geschichte Österreichs von Rudolf Gr. Khevenhüller-Metsch und Dr. Hanns Schiitter. Wien-Leipzig, 1907—1908. Holzhausen-Engelmann. 8-r. VII, 346 1., 632 1.. A XVIII. és XIX. századok történetének forrásai az utolsó 10—15 esztendőben a különböző emlékiratok és naplók egész halmazával gyarapodtak, a melyek többé-kevésbbé érdekes tartalmukkal, vagy szerzőik többé-kevésbbé hangzatos nevével igyekeztek a figyelmet magukra vonni. A franczia és különösen a német könyvpiaczon egymásután jelentek meg — és jelennek meg még most is — ezek a munkák. Szerzőik sorában az egyes országok államférfiéitól és vezérlő politikusaitól kezdve egészen a legkisebb fejedelmi, herczegi udvarban élt udvarhölgyig, a hivatalnoki, katonai és udvari hierarchia minden foka képviselve van. E munkák egy része a szerzők egyéniségénél, politikai vagy udvari szerepénél fogva megérdemli, hogy velők bővebben foglalkozzunk és koruk történetének becsesebb forrásai közé soroljuk, de nagyrészük inkább csak az ősök iránti kegyeletből pillantotta meg a napvilágot egyik vagy másik utód bőkezűsége folytán, és nyom nélkül tűnik el a mémoire és napló-irodalom özönében. Áll ez főleg azokról az emlékiratokról és naplókról, melyeknek szerzői a különféle apró német fejedelmi udvarok légkörében élték le életüket, és a divatnak hódolva vagy késő öregségükben az udvar csillogó légkörében eltöltött életük folyásán elmélázva nyúltak a toll után, hogy a »kleine Residenz« szűk falain belül folyó életnek általuk fontosaknak itélt eseményeit papiron megörökítsék. Nem rosszakaratból teszszük e megjegyzést, de tény, hogy e naplók és emlékiratok nagy része bátran tovább szunnyadhatott volna a régi fiókos szekrények és íróasztalok mélyében, ezzel a kor történeti irodalma nem szenvedett volna érzékenyebb