Századok – 1908

Történeti irodalom - Schuster; Martin: Schloss Déva in Siebenbürgen. Ism. Téglás Gábor 75

76 TÖRTÉNETI IRODALOM. a vár első monographusa, a Safarik-féle elmélet alapján hirdette.1

) Erről tehát ismételten biztosíthatjuk Schuster urat, a ki a régi Dáczia földjén létezett nagyszámú dava végzetű dák városnév daczára sem tudott határozott állást elfoglalni s a szászok provinciális Diemrick elnevezését Trösterrel a duim = dcmus = burgból hajlandó származtatni, holott e név oklevelekben nem szerepel, s nagyon kérdéses : vájjon nem Strassburg-m való reminiscentia-e ez a localis elnevezés ? Déva őskoráról a népmondáknál egyebet nem tud a szerző. Decebal végső menedékhelyéül emlegeti a várat, melyből a hagyomány szerint földalatti sziklaüregen menekültek el a dákok Traján katonái elől, hogy azután Tordánál, a románok által Traján-rétjének (Pratul lui Traian) emlegetett Keresztesmezőn, végső kétségbeesésében Decebal kardjába dűljön. Erre a tragikus jelenetre más városokat is versenyeztet a közhiedelem. így Kolozsvár is sorompóba áll ; de már 1905 jan. 9-én Decebal végső menedékváráról tartott felolvasásommal — azt hiszem — végérvényesen sikerült megdöntenem a M. Tud. Akadémia színe előtt ezen szájhagyományokat,2) magának a Traján-oszlopnak képsorozatával bizonyítván, hogy Decebal tragikus sorsának színhelye sem nem Sarmizegetusa mellett, hol Froehner •'>) és legutóbb Petersen

4) keresik, sem nem a hargita-alji almási barlang sziklatarajzatán, miként a Trajánoszlop monographusa, Cichorius Konrád5

) vitatja, hanem a szászvárosi havasokban feküdt. Magától értetődik, hogy a Timon Imago Antiquae Hungáriáé cz. munkájában Decebal legyőzetésére s Traján dicsőítésére megörökített és Schuster által is közölt római felirat ama mesterséges készítmények közé tartozik, melyekkel a XVIII-ik század ugyancsak bőven kedveskedett a hiszékeny közönségnek. Az Árpádok vára a XIII-ik századtól a változott hadviselés követelményeihez alkalmazott kevés változással, mint az ötvenhat faluból álló uradalom központja, 'fontos végvár volt Geszti Ferencz idejéig, a ki a vár alatt most is pompázó Magna curiá-ban új uradalmi központot teremtett, melyet Bethlen Gábor 1607—1621 közt átalakított s 1715-ben gróf Steinville fstván tábornok franczia mintára parkkal bővített ki. A vár az újabb technikai vívmányokkal szemben egészen *) Déva vára Erdélyben. Az erdélyi muze^im-egylet Évkönyvei, IV. köt. Kolozsvár, 1868. *) Olv. Századok, 1905. 181. 1. s) La Colonne Trajane. Paris, 1865. *) Traians Dakische Kriege. Nach dsn Säulenreliefe erzählt von K. Petersen. I. II. L?ipzig. 5) Die Reliefe der Traiansäule. Textband III.