Századok – 1908

Történeti irodalom - Schuster; Martin: Schloss Déva in Siebenbürgen. Ism. Téglás Gábor 75

77 TÖRTÉNETI IRODALOM. elavult vala s a Rákóczi korszak ostromát már nehezen állotta. Steinville gróf, Erdély főhadiparancsnoka, Gyulafehérvár újjáépítésével egyidejűleg Déva-várát is megerősítteté, s mert a szűk sziklaormcn ágyúk számára kevés hely kínálkozott, a várhegy tövében a déli és keleti oldalakon sánczokat, futóárkokat hányatott s az országutat úgy irányíttatá, hogy ágyúinak tüze nemcsak a város utczáin, hanem a Maros völgyén is uralkodott. Ennek az érdekes várépítkezésnek eredeti alaprajzait szerettük volna Schuster Mártontól látni, a kit kedvező összeköttetései a bécsi hadi levéltárig is elvezethettek volna, hol biztos siker koronázta volna fáradozásait, épen úgy mint Blockner Gyula mérnökét, ki az 1828 évi legutolsó tervrajzot onnan szerezte meg.1) Schuster közleményében ugyan két 1751-ből való térkép másolata mutatja be gróf Steinville alkotását ; mindkettő Plan des Berg-Schlosses und Schantz Déva czímet visel ; de az egyik csak általánosságban szemlélteti a várat az alsó sáncznmvekkel, s a város nevezetes épületeit, templomait is jelzi ; a másik térkép a fellegvárat és sánczait adja az egyes részletek magyarázatával. Az így kibővített vár azonban egy századig sem tarthatá magát, s habár ellenség fegyvere nem is érintette, 1800-ban gróf Mitrowski hadparancsnok javaslatára mégis, mint értéktelen erősséget, pusztulásnak engedték. Az enyészet hatalma azonban nem tartott sokáig. Ferencz császár 1817-ben nejével Erdélyt beutazván, a költői szellemű királynénak annyira megtetszettek a romok, hogy felépíttetésöket kieszközlé s 1829-ig tizenkét éven át 216,000 frtot áldoztak a vár restaurálására. Az újjáalakított vár 1826-iki tervrajzait Blockner Gyula már néhány év előtt közölte s most Schuster a teljesen befejezett várnak Giro Lajos és Nemegyei genie-századosok, meg Steeb mérnökkari főhadnagy által Gyulafehérvárt 1835-ben készített legújabb alaprajzát is nyilvánosságra hozta. Kár, hogy az erős reductióval a három kép szemlélhetősége elhalványult. Az erős várat 1849-ben Forró ezredes ellen Kudlik főhadnagy több hétig védelmezhette, noha katonái csak esővízre valának utalva. 1849 május 27-én, pünkösd vasárnapján adta meg magát szabad elvonulás feltételével a készleteiből kifogyott őrség, és már augusztusban bekövetkezett a lőporrobbanás katasztrófája. Azóta pusztuló romhalmaz a festői sziklavár. Legutóbb a Hunyad-megyei történelmi és régészeti társulat vette gondozása alá s Hajduczky József tanár vezetésével kényelmes sétautakat vágatott az alig járható meredek lejtőkön. Schuster ') Blockner Gyula : A dévai vár a mult század elején. A Hunyadmegyei tör. és rég. társ. XIV-ik Évkönyve. Déva, 1904.