Századok – 1908
Értekezések - LUKINICH IMRE: Keresdi báró Bethlen Ferenc 1601–1653. - II. közl. 781
800 LUKINICH IMKE. ben s uralkodása eddigi tényeiben biztosítékot látott Lengyelország külpolitikai viszonyainak s zilált belügyeinek rendezésére. Ezek az előttük kevésbbé ismert s különben is fiatal Zsigmond jelöltetése által magukat minden kötelezettség alól feloldottaknak tartották, mivei szerintök megszűntek azon indokok, melyek őket Rákóczy pártjához csatolták.1) Radzivillék körében tehát jónak látták Zsigmond jelöltségét látszólag elejteni, s csak az öreg Rákóczy érdekében és az ő jelöltségét hangoztatva készülődtek a választási küzdelmekre. Az okt. 6-án megnyílt királyválasztó gyűlésen Zsigmond jelöltsége valóban szóba sem került, csupán az öreg fejedelem szerepel a jelöltek között. Bethlenék a királyválasztó gyűlés előtt érkeztek Varsóba. A gyűlés a szokásos helyen a régi formaságokkal okt. 6-án nyilt meg. Tekintettel azonban a felfordult belügyi viszonyokra, melyek gyors orvoslást kívántak, elhatározták, hogy mindenekelőtt — eltérőleg az eddigi szokásoktól — az idegen követek beszédeinek meghallgatása helyett a kozákokkal való tárgyalásokat tűzik ki napirendre, melyek azonban eredménytelenek voltak.2 ) Több napon át folytak a tanácskozások azon eszközökről is, melyekkel a jelenlegi helyzeten segíteni véltek, s arról, hogy egyáltalában megtartsák-e a királyválasztást, vagy pedig a krakói palatínus javaslata értelmében néhány hónappal elhalaszszák.3) Csak ezután fogtak a tulajdonképeni királyválasztás megejtéséhez, mely, mint említettük, először a külföldi uralkodók követeinek a megállapított sorrendben történő 4 ) meghallgatásával kezdődött, kik többnyire az egyes jelöltek érdekében emelték fel szavukat. Mint minden interregnum alkalmával, úgy IV. Ulászló halála után is, többen küzdenek a lengyel koronáért. így I. Rákóczy Györgyön kivűl IV. Ulászló két öcscse : János Kázmér és Károly vármiai püspök ; Fülöp Vilmos brandenburgi választó, Ulászló sógora ; Lipót osztrák berezeg ; a neuburgi herczeg, sőt az orosz czár is.a ) Rákóczyn s IV. Ulászló >) Jakab kurlandiai herczeg, Rákóczy egyik legrégibb híve. szintén a jelzett okokból nem támogathatta Zsigmond jelölteégét. 1648 szept. végén kelt levele Rákóczyhoz. (Egyidejű másolata a gr. Bethlenek keresdi levéltárában.) *) Temberski : Annales ad ann. 1648. SS. Rer. Polon. XVI. p. 92. s) Bethlen Ferencz és Klobusiczky jelentése Rákóczy Zsigmondhoz, 1648 okt. 11-én. (Szilágyi : Erdély és az északkeleti háború, I. k. 11. 1.) 4) Lengnich : Jus publ. Lib. II. с. 4. §. 23. I. p. 124—125. E) Temberski : Annal, ad a. 1648. SS. Rer. Polon. XVI. p. 93. Kemény J. önéletírása, 474. 1. Dalmadi jelentése. Szilágyi : I. Rákóczy Gy. svéd és franczia összeköttet, tört. 429. 1.