Századok – 1908

Történeti irodalom - Schuster; Martin: Schloss Déva in Siebenbürgen. Ism. Téglás Gábor 75

75 TÖRTÉNETI IRODALOM. dens, Petth András (Petthes helyett) ; gróf Páris, báró Demeter, valószínűen a comes fordításai. Szikszay Mátyás (1627) nem bírta Boldogkővárát, csupán a Rákócziak gazdatisztje volt. A Sáros-megyei Túlesik régi neve Tölgyszék, Tolcsemes neve pedig Tót-Selymes volt. Ismételjük azonban, hogy a díszes munkának az újabb korra vonatkozó részei a katholikus egyház történetére nézve nagyfontosságúak, s elismerés illeti a Nemo álnév alá rejtőző szerkesztőt, a kinek a mű gazdag illusztrálását köszönhetjük. —y —s. Schloss Déva in Siebenbürgen. Topographisch-historisch-touristische Skizze von Martin Schuster. Mit 9 Bildern und 3 Plänen. (Jahrbuch des Siebenbürgischen Karpaten Vereins, XX. Jahrg. Nagyszeben, 1905.) A nagyszebeni Kárpát-egyesület negyedszázados jubileumi Évkönyvének legértékesebb czikke Déva-vár helyrajzi történetének van szentelve. A czikk szerzője Schuster Márton szebeni tanár s a Királyföld közéletének egyik ismert nevű munkása. A történelmi források közül a Huny ad-m egyei történelmi és régészeti társulat régibb Évkönyveit s a Történelmi Tár és a Századok számos vonatkozását mellőzi ugyan, de elismeréssel adózhatunk neki mégis nagy szorgalommal összehordott adatkészleteért s főleg a nagyszebeni XII-ik hadtestparancsnokság levéltárából kiaknázott huszonöt alaptervért, mely alaptervek közül hét a XVIII-ik századból, u. m. 1751, 1768, 1773, 1775 és 1776-ból, tizennyolez pedig a XIX. századból, nevezetesen 1804-ből (az akkor romokban hevert fellegvár alján máig látható sánczokról), 1807-ből (a gróf Bethlen László főispán és Péchy Mihály ezredes vezetése alatt történt határbejárásról), 1820-ból, 1828-ból (a fellegvár helyreállítása után), 1829-ből és 1835-ből származik. A tervek egy része a későbbi rajzokkal együtt csak apró javításokra vonatkozik, egész 1866-ig, mikor a katonai kincstár végleg átengedte a Várhegyet a pénzügyi kincstárnak. A 371 m. magas Várhegy tetején díszlő fellegvár kétségtelen őskori eredetű, s az a Castrum Dewa, mely alatt IV. Béla király hadait fia István 1267-ben megverte,1) a mely csata révén merül fel a vár neve először, dák és római alapokon épülhetett. Erre vonatkozott a Déva, Déba elnevezés, a mi várat, telephelyet jelentett, de nem magyarázható úgy, miként azt Schmidt Vilmos, ') Fejér : Codex Dipl. VII. 4. 136. 1.