Századok – 1908
Értekezések - LUKINICH IMRE: Keresdi báró Bethlen Ferenc 1601–1653. - II. közl. 781
796 LUKINICH IMKE. tetések miatt azonban a gyűlés idejéről elkésve értesültek,1 ) s Bethlenék bármennyire igyekeztek is, Varsóba már csak a gyűlés feloszlatása után értek be.'-) Feladatuk ezután csak a gneseni érsekkel, mint interrex-szel való tárgyalásokra szorítkozott, egyelőre azonban nem Rákóczy j elültetésére, hanem Lengyelország zaklatott belviszonyai rendezésének módjaira vonatkozólag. A fejedelem most is önzetlennek akart látszani, mint előbb a coalitió tervezgetése alkalmából s azt hitte, hogy a clerus az egyoldalú felekezeti szempontokon felülemelkedvén, áldozatkészségét méltányolni fogja. Rákóczy követsége tehát a paptól a hazafihoz appellált a gneseni érseknél is. A fejedelem — úgymond a követség — igen jól ismeri Lengyelország kétségbeejtő viszonyait, a mit egyébiránt Lubienski sem titkolt minapi (jun. 6-án kelt) levelében; tudomása van a kozákok támadásáról, a belháborúkról, melyek miatt Lengyelország a török portával is háborúba bonyolodhatik. Mit fog tenni az ország ebben az esetben ? Van-e annyi seregök, hogy a sikeres ellenállás remélhető ? Megtörténhetik azonban az is, a mi a múltban is előfordult, hogy a porta egyszerűen Rákóczyra parancsol, hogy seregeivel a török haderőhöz csatlakozzék, mely haderő talán épen Lengyelország ellen indúl. Mitévő legyen a fejedelem ebben az esetben ? Mit tanácsol neki a köztársaság ? Mindkét államra nézve bizonyára legelőnyösebb volna a szövetségkötés, a miről különben az érsek úr is említést tett múltkori levelében, de hogyan, minő feltételek mellett képzeli az érsek úr ennek megvalósítását ? A fejedelem a maga részéről őszintén óhajtja a szövetséget, mert ebben mindkét állam érdekeinek legjobb biztosítását látja.3) Bethlenék felfogása szerint az érseknek, ha oly őszintén szivén viseli Lengyelország sorsát, mint a hogy mutatta, magáévá kellett volna tennie a dissidensek álláspontját, kik főleg a zavaros viszonyokra hivatkozva hangoztatták Rákóczy megválasztatásának szükségességét. Az érsek válaszát nem ismerjük ugyan, de a későbbi királyválasztás alkalmával mutatott pártállását tekintve, az kitérő, vagy csak általános vonatkozású lehetett, Bethlenék várakozását ki nem elégíthette. Több eredményt várt azonban a követség Rákóczy Zsigmondnak az özvegy lengyel királynéval esetleg kötendő házas') Klobusiczky memorialéja 1648 jul. 16-ról. (Eredetije a gr. Bethlenek keresdi levéltárában.) "J I. Rákóczy Gy. levele Owerbeck János brandenburgi fejedelmi megbízotthoz, 1648 szept. 30-ról. (Eredetije u. o.) 8) Klobusiczky memorialéja 1648 jul. 16-ról. (Eredetije a gr. Bethlenek keresdi levéltárában.)
