Századok – 1908

Értekezések - LUKINICH IMRE: Keresdi báró Bethlen Ferenc 1601–1653. - II. közl. 781

KERESDI BÁRÓ BETHLEN FERENCZ. 797 ságától, melynek eszméje a franczia udvarnak a lengyel királyi udvarban tartózkodó megbizottaitól származhatott, mi által az udvar személyes híveit vélték megnyerhetni s a mibe — úgy látszik — maga Zsigmond is szívesebben beleegyezett volna, mint a vallásváltoztatásba.1) A házassági terv, s ez által az udvari párt megnyerése, kétségkívül nagy előny lett volna megvalósulása esetén, s ha egyszer már komolyan szóba került, megvalósítása érdekében mindent meg kellett volna tenniök. Rákóczy bizalmasai azonban nem lelkesedtek e tervért. Kemény János pl. előnyösebbnek tartotta a Lupul leányával való házasságot, mely legalább biztosnak látszott ; a lengyel királyné elvételét »csak személyiért«, nyilvánvaló haszon nélkül semmiképen sem javasolta.8) De magának Rákóczynak sem az volt az akarata, hogy fiának minden áron királyné legyen a felesége ; »bizony dolog, ha az királyné elvétele nélkül is obtineálhatná az királyságot, nekünk az tetszenék inkább.« A puritán erkölcsű gyulafehérvári udvar, mely mindig gyanús szemmel nézte a lengyel udvar léha életmódját, Zsigmond jövendő feleségétől is elsősorban a női erényeket kívánta. »Ha bizonyoson és hitelesen, csalhatatlanúl Kegyelmetek végére mehet tiszta, tökéletes, szemérmes magaviselésének, erkölcsének s életének, — figyelmezteti Bethlenéket az öreg fejedelem — ha nem valami keményharagú, kevély, magában bizakodó, hanem tractabilis, szelíd, emberbecsülő«, csak akkor fogjanak feladatukhoz. Minthogy pedig mindezt a követek nem tudhatják, Radzivillt kéri fel általok »lelke üdvösségére, az nekünk tött fiúi kötelességére, mind jót s gonoszt valamit tudna, vagy hallott s értett volna felőle, jelentené meg ; azt is, mi tetszik neki.« »Ha meg akarja mondani az herczeg tökéletesen âz királyné magaviselését, jó s rossz erkölcsét, meg tudja mondani.« Általában tervét Radzivill és párthívei tetszésétől teszi függővé : »ha jóakaróinknak is tetszeni fogna« •"') — hangoztatja a fejedelem. A comitia convocationis megállapodása szerint a királyválasztás október elsejére volt kitűzve.4

) Az előkészületek megtétele végett, másrészt azonban a lengyel törvények értelmében, me') Rákóczy Zsigmond levele ez időtájt Kemény Jánoshoz. Tört. Tár, 1887. 431. 1. és Szilágyi : Rákóczy Zsigmond, 90—91. 11. 2) I. Rákóczy Györgynek 1648 aug. 2-án a követekhez írt levele. (Eredetije a gr. Bethlenek keresdi levéltárában.) 3) I. Rákóczy György ugyanazon levelében. 4) Kochowski : Ánnal. Poloniae ab obitu Wladislai IV. lib. I. Cracoviae, 1683. p. 47. Temberski : Annál, ad a. 1648. SS. Rer. Polon. XVI. p. 91. és 92. Dalmadi jelentése 1648 szept. végéről. (Szilágyi : I. Rákóczy György svéd és franczia összekött. tört. 427. 1.)