Századok – 1908

Értekezések - LUKINICH IMRE: Keresdi báró Bethlen Ferenc 1601–1653. - II. közl. 781

KERESDI BÁRÓ BETHLEN FERENCZ. 793 védte magát, mint inkább leczkéztette a rendeket, úgy hogy e miatt sokan kardot akartak rántani ellene s csak az a tudat tartotta őket vissza a vérontástól, hogy Radzivillnek több ezer főből álló fegyveres kisérete volt a közelben. Végre is IV. Ulászlónak kellett közbelépnie, ki Radzivillnek megigérte, hogy ezt a gyűlöletes ügyet a napirendről levéteti, a mi meg is történt.1) A felekezeti villongások azonban ezáltal nem szűntek meg, sőt ellenkezőleg, általánosakká s mindinkább szenvedélyesebbekké váltak. Bizonysága ennek Schlichting Jónás könyveinek elégetése s a vallási okokból kiütött krakói forradalom, mely azonban a dissidensek vereségével végződött. »Szegény dissidensek, nagy megszomorodott állapatba vadnak.« »Bizodalma vagyon csak Ngodban az több evangélikusoknak is — írja Bethlen Ferencz Rákóczynak — soha ilyen állapotjokat nem reméllették, az mennyit most megtapasztalnak.« -) A viszonyok ilyen alakulásai tehát Rákóczy személyét mind inkább előtérbe hozták. A fejedelem láthatta, hogy a dissidensek, ha érdekből is, buzgó támogatói j elültetésének, de volt alkalma arról is meggyőződnie, hogy sikerre csakis a kath. többség megnyerésével lehet kilátása. Ezért karolta fel IV. Ulászló tervét, mely a rendek határozott ellenszegülésén hajótörést szenvedett ugyan, de a mely Rákóczy személyének a katholikusok előtt bizonyos népszerűséget szerzett, önzetlennek látszó ajánlatai, Lengyelország érdekeiért mutatott gondoskodásai végeredményükben tehát meddőknek nem mondhatók. Bethlen Ferencznek a coalitióra vonatkozó tárgyalásokon kívül ezen követsége alkalmával más missiója is volt : a Rákóczy Zsigmond és Lupul vajda leánya közt tervezett házasság létrehozása. Az eszme Rákóczytól eredt, de megvalósíthatását Lupul vejének Radzivillnek támogatása által remélte. A kivitel Bethlen Ferencz találékonyságára volt bízva, mert Rákóczy határozottan azt kívánta, hogy a jelen alkalommal »per totum csak az punctumok szerint procedáljon és azzal az móddal, nem is úgy, mintha az nekünk hírünkkel volna, egyáltalában az mi nevünk ne forogjon benne.«3) Bethlen így is tett. »Az berezegnél csak magamtól hoztam elé uram dolgát, — jelenti urának — de derekasson nem discuráltam még véle felőlle, mert conturbatus. Rövideden azt mondja, hogy az feleségére nézve merne commendálni, mert jó feleséget talált benne, contentus vélle, >) Grondski id. m. 340—343. 11. 2) Bethlen Ferencz 1647 máj. 15-én kelt jelentéséből. (Eredetije a. gr. Bethlenek keresdi levéltárában.) 3) I. Rákóczy György levele Bethlen Ferenczhez, 1647^ápr. 24-én. (Eredetije a gr. Bethlenek keresdi levéltárában.)