Századok – 1908
Értekezések - LUKINICH IMRE: Keresdi báró Bethlen Ferenc 1601–1653. - II. közl. 781
794 LUKINICH IMKE. de az apjával (t. i. Lupul vajdával) nem contentus, és azt mit másoktól hallott felőlle, szinte elhiszi.«x ) Lupul vajda jellemét legjobban Rákóczy ismerte, Radzivill szavai tehát meg nem lephették. Elképzelhető ezek után, hogy azon indító okoknak, melyek a fejedelem elméjében ez eszmét megteremtették s a vajdától szenvedett sérelmeket és a más körülmények közt bizonyára akadályul szolgáló valláskülönbséget háttérbe szorították, meggyőzőknek kellett lenniök. A terv valóban egy mozgalommal áll összefüggésben, melynek nagy jelentőségét törekvéseire nézve Rákóczy azonnal felismeri, t. i. a kozákok szervezkedésével, Chmelnicki fellépésével. Rákóczy előtt már a mozgalom kezdetekor nyilvánvaló volt, hogy Chmelnicki, legalább egyidőre, számottevő tényező Lengyelország sorsa intézésében, jóindulata tehát nyomós érv volna Rákóczy megválasztatása mellett. »De az út Czeherinbe Moldván át vezetett.« 2) Moldva barátságának biztosítása pedig komoly feladat volt. Rákóczy nagyon jól tudta, hogy a ravasz és gyanakvó Lupul vajdával szemben óvatosan kell eljárnia s ugyancsak szilárdnak kell lennie azon köteléknek is, melylyel a vajdát állandóan magához fűzni akarja. így születik meg pihenni nem tudó elméjében Zsigmond és Lupul leánya házassági terve, mely ellen, mint láttuk, Radzivillnek voltak ugyan aggodalmai, de egészben véve helyesnek tartotta. Lupul maga is felismerte azon előnyöket, melyekben a Moldva és Erdély közt létesítendő ezen szorosabb kapcsolat által része lesz, s így a terv ellen kifogást nem emelt. A tárgyalások folyamán, melyek Rákóczy megbízásából Kemény János és Lupul, majd pedig Lupul és Rákóczy között közvetlenül folytak, a vajda késznek nyilatkozott, a mennyiben rajta múlik, támogatni Rákóczy jelöltségét. »Ofíerálja magát, hogy ha miben kévánja az fejedelem, kész leszen ő is cooperálni dolgának promotiójában mind lengyelországi nagy ember jóakarói által s mind egyéb utakon, csak az fejedelem is viseljen hozzá jó afïectust és tartson jó correspondentiát.«3) Lupul támogatása s ezzel kapcsolatosan a kozákok jóindulata4) Rákóczy irányában tehát biztosítottnak látszott, s ez jelentékeny eredménynek tekinthető, főleg IV. Ulászlónak 1648 máj. 20-án 5) Bethlen Ferencz jelentése 1647 máj. 15-ről. (Eredetije ugyanott.) а) Szilágyi S. Rákóczy Zsigmond, 91. 1. Kemény János Önéletírása, 478—479. 11. ') »Sokan voltak consentiensek Radcsivillel, épen pedig az görög valláson levők is, mely igen része Lengyel- és Litvaországnak, kiből állott az kozákság is, az kik is igen addictusok voltak Radcsivillhez«, még inkább pedig a szintén gör. kel. Lupulhoz. Kemény Önéletírása, 475. 1. б) Pastor : Bellum Scyth. Cosacc. p. 18. Temberski : Annál, ad a. 1648. SS. Rer. Pol. XVI. p. 82. Székely Oklevéltár, VI. 182. 1'.