Századok – 1908

Értekezések - LUKINICH IMRE: Keresdi báró Bethlen Ferenc 1601–1653. - II. közl. 781

790 LUKINICH IMKE. ezredessel a hadfogadás ügyében, ki hajlandó volt a toborzást bizonyos feltételek mellett magára vállalni.1

) Azokhoz a vérmes reményekhez képest, melyeket I. Rákóczy György Radzivill előadásai alapján a coalitióhoz fűzött, Bethlen Ferencz követségének eredménye nem volt jelentékeny ; de, úgy látszik, abban a meggyőződésben volt, hogy Ulászlónak majd csak sikerűi a kezdet nehézségeivel megküzdenie s a rendek ellenszenvét vállalkozása iránt eloszlatnia. Nem látta tehát szükségesnek a török portával az utóbbi időben mindinkább feszültté vált viszonyán való változtatást, jóllehet portai főkövetei épen nem titkolták előtte a porta ingerültségét.2) Az erdélyi rendek, kiket Rákóczy a dolgok állásáról tájékoztatni mindamellett jónak látott, Rákóczynak mindenben igazat adtak ; törvénytelennek nyilváníták a portától újabban kért adófelemelést, mert ez az ország veszedelmére »első út nyitása«,3

) de viszont nem látják tanácsosnak »denegálását ebbeli kívánságoknak«, s felhatalmazzák a fejedelmet, hogy komoly veszedelem esetén a portai követeléseknek eleget tegyen.4) A fejedelemnek a rendek ezen határozatára, mely politikáját a portával szemben helyeslőleg elfogadta, más szempontból is szüksége volt. Küszöbön állott a lengyel országgyűlés, melyet IV. Ulászló kizárólag coalitiójának országos határozattá való emeltetése végett 1647 május elejére6

) hívott össze, s Rákóczy azt hitte, hogy a lengyel rendek elhatározására habozásuk esetén döntő lehet az erdélyi rendek végzése. Alig néhány nappal tehát az országgyűlés feloszlatása után, sőt talán még annak ideje alatt, 1647 április vége felé, Bethlen Ferenczet az országgyűlési határozattal Varsóba küldte, azzal a feladattal, hogy a szövetséget az ugyanakkor egybegyűlt lengyel rendekkel is elfogadtassa. Bethlennek már előbbi követségei alkalmával is volt módja tapasztalni, — a mire Radzivill munkácsi látogatásakor Rákóczy figyelmét egyenesen fel is hívta, — hogy a lengyel főurak, de maga a lengyel király is, az ajándékoktól nem idegenkednek, sőt valamely ügy sikere épen az ajándékok mennyiségétől függ. ') Az 1646 decz. 18-án kelt feltételek eredetije a gr. Bethlenek keresdi levéltárában. V. ö. Szilágyi: Levelek és akták stb. 871. 1. 2) Szalánczynak 1646 decz. 19-én Rákóczyhoz intézett levele. (Веке és Barabás id. kiadv. 815. 1.) Ugyanannak 1647 febr. 13-án kelt levele. (Szilágyi S. Levelek és akták stb. 871. 1.) 3) Rákóczy 1647 ápr. 23-án Szalánezyhoz intézett levele. (Szilágyi : Levelek és akták, 884. 1.) ') Erd. Orszgy. Emi. X. 461—463. 11. <•) Temberski : Annal, ad. ann. 1647. SS. Rer. Polon. XVI. p. 10.